Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

A helyi illetékesek, rendfenntartó erők figyelmét igénybe vette a különféle nemzetiségű, egzisztenciájú munkások elhelyezése, a helyi lakosság és az idegenek közti feszültségek elsimítása, a rend és tisztaság fenntartása. Építkezések ideje alatt gyakoriak voltak a gyilkosságok, rablások, verekedések, virágzott a prostitúció. Szintén komoly erőfeszítést jelentett a helyi egészségügyi intézmények és személyzet számára az építkezéseknél elszenvedett balesetek ellátása, az idegen munkások által behozható fertőzőbetegségek elterjedésének megakadályozása. A magyar belügyminisztérium külön rendeletben határozta el 1895 őszén a csíkmegyei vasútépítéshez érkező munkások orvosi vizsgálatát, hogy elkerüljék a Galliciában, Törökországban, Oroszországban terjedő kolerajárvány elharapózását a Székelyföldön.

66 A helyi lakosság néha passzív szemlélője volt a munkások és az építkezési vállalkozók közti munkakonfliktusnak. A csíkszeredai lakosság 1896. februárjában a vasútépítésnél dolgozó horvát munkások zendülését követhette végig, akik a teljes bérük kifizetését követelték a vasútépítő vállalkozóktól.

67 Hasonló jellegű vasútépítkezési sztrájkkal találkozunk 1906. áprilisában a Madéfalva Gyergyószentmiklós közti vonalon dolgozó munkások esetében, akik azonban már kidolgozott követelésekkel álltak az építkezési vállalat elé: „3,60 korona minimális napszám, egy óra reggeli-, 1,5 ebéd-,, fél óra uzsonna, idő s a napi munka 6-6 ig, a szakmánymunka törlése és a május 1-ének mint munkásünnepnek az elismerése" voltak követelési pontjaik.

68 (A szakmánymunka a teljesítménybérezési rendszert jelentette.) A vasútépítkezésnél dolgozó idegen munkások révén a hely lakosság először került kapcsolatba a „fertőző" szocializmus eszméivel. A székelység most közvetlen kapcsolatba lépett az eddig csak esetleg hírből ismert országok nemzeteinek képviselőivel. Kiszélesedett a székely lakosság ismereteinek horizontja, új munkatechnikákkal ismerkedett meg az olasz vagy horvát kőfaragók, a magyar kubikusok által. A vasútépítések valamint a vasúti forgalom kezdeti periódusa alatt a környékbeli székely lakosság a vasútvonalhoz történő zarándoklásának lehetünk tanúi, a vasútvonalak megnyitása pedig valóságos népünnepélyek közepette ment végbe, amelyeket a kormány igyekezett választási kampányfogásként felhasználni a köztudottan ellenzékpárti székely lakosság körében. A vasút megnyitásának az első látható eredménye az információcsere felgyorsulása, a levélváltás idejének lerövidülése, a pesti napilapoknak már a megjelenésük napján való megérkezése az illető helységekbe. A székelyföldi városok, falvak közvetlen összeköttetésbe kerülnek a legjelentősebb ipari, kereskedelmi és kulturális központokkal, valamint az ország fővárosával. A vasCsíki Lapok. VII. 1895. szeptember 11. 37. sz. Uo. VIII. 1896. március 18. 12. sz. Gyergyó. VI. 1906. április 29. 17. sz.