Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰTÁRGYVÉDELEM - BENEDEK ÉVA: A Mikházi Ferences Templomban megtalált könyvek konzerválása

A papír A megtalált könyvek nagyobb része merített rongypapírból készült. A rongypapír alapanyaga a len-, kender-, gyapot (pamut) rongyokból feltárt cellulóz, amely kis cukoregységekből felépülő poliszacharid. A szőlőcukor molekulákat kémiai kötések tartják össze, hosszú láncot alkotva. A papír készítése során a cellulózláncok közé vízmolekulák is beépülnek, amelyek a papír rugalmasságát adják, és hozzájárulnak a cellulózláncok közötti kötőerők kialakulásához. Ha megbomlik a cellulózlánc cukoregységei közötti kémiai kötés, a lánc feldarabolódik. Ez a károsodás a nem megfelelő környezeti hatások következtében jön létre. A papír a levegő nedvességtartalmával egyensúlyba igyekszik kerülni. Valószínű, hogy a helyiségben 65%-nál magasabb relatív páratartalom alakult ki és maradt fenn tartósan. A levegő nagyobb nedvességtartalma a papír nedvességtartalmát is megnöveli: a papír rostjai megduzzadtak, a nedvesség gyorsította a lebomlási folyamatokat, és a mikroorganizmusok életműködéséhez elegendő víz állt a papírban rendelkezésre. A penészgombák és baktériumok által termelt savak és enzimek feltördelik a papír cellulózláncát, bizonyos mikroorganizmusok hidrogénperoxidot is bocsátanak ki, ami elősegíti a szerves anyagok oxidációs lebomlását.

4 A feltárt könyvek papíranyaga összetapadt, mállott, törékeny, hiányos, penészes volt. A penészvizsgálatokat a Csíkszeredai Közegészségügyi Igazgatóság mikrobiológiai laboratóriumban végeztettük el. A minták kitenyésztése Saboraud CAF Agar táptalajon, 5 napig, 22 °C-on történt. Az eredmény: Fusarium és Penicillium faj (3-4. kép). Köztudott, hogy egyidejűleg vagy egymásután többféle mikroorganizmus is megtelepedhet egy könyvön, amint azt esetünk is mutatja. Egyes mikroorganizmusok elkezdik a tárgy anyagának roncsolását, majd beszüntetik életműködésüket, és más fajok viszik tovább a folyamatot.

5 A magas nedvességtartalom hatására elterjedt penész a feltárt könyvek jó minőségű, rongycellulózból készült lapjait sem kímélte a pusztulástól. A bőr A könyvek kötésére cserzett bőrt használtak, amelynek szerkezetét kollagén-fehérjeláncok alkotják. A kollagénfehérje stabil, erős molekula, és aránylag nagy szilárdságot ad a bőrnek. A könyvek bőrkötései, esetünkben, különbözőképpen károsodtak. A bőr, ugyanúgy mint a papír, szerves, porózus anyag lévén, állandó kapcsolatban van a környezeti hatásokkal, és igyekszik a környezet nedvességtartalmával egyensúlyba kerülni. Ha vizet ad le, zsugorodik; ha vizet vesz fel, duzzad. A túl kevés nedvesség a 4 TIMÁRNÉ DR.BALÁZSY Ágnes: Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2002. 119- 124. 5 OROSZ Katalin: A levéltári dokumentumok károsodása és a megelőzés lehetőségei. - Isis. (Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1.). Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2002. 60-63.