Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - RICHTER PÁL: Napja Isten haragjának - egy temetési ének írásos emlékei és néphagyományban élő változata
-jT— fi-"— f - — . * — Y ? I 4 Q ,1 *Iap <— a Is ta il S ~i ha —y rag já m — nak. J r. r, = l r i~ 1 Vé 7 gét ve ti Nr— e vi 1 ág 1 .î ^ nak, LJ fi j) * 0 ] i S —- -y— za - vok a pro fas fé sa ták nak. 6/c kottapélda 28 A közölt példák (6. kottapéldák) közül a háromszéki adaté (6/a) követi leginkább az Organo-Missaléban és ennek alapján a Szent vagy, Uram énekeskönyvben rögzített változatot. Mivel Erdély egész területéről eddig máshonnan nem sikerült dokumentálni a dallamot, feltételezhető, hogy Háromszékben sem a néphagyomány révén maradt fenn, hanem az utóbbi évtizedek egyházi liturgikus használata miatt vált ismertté. 29 Vajon a dallam elterjedése, a néphagyományban való továbbélése köthető-e a ferencesek működéséhez, mivel dallamunk többé-kevésbé a ferencesek Szűz Máriáról (Dunántúl északi része, Felvidék nyugati része) és Szent Lászlóról elnevezett (Dél-Dunántúl, Szlavónia) rendtartományának területén maradt fenn? A ferencesek közvetítő szerepét a zenetörténeti kutatások nem erősítették meg: a XVII-XVIII. századi ferences kéziratokban a ritmizált dallamalak jelenlétét, Kájoni Organo-Missaléját kivéve, nem sikerült kimutatni sem a Kárpát-medencében, sem az osztrák, a cseh, illetve a dél-német tartományokban. 30 Ez a tény a ferencesek szerepét a hagyományozódásban ugyan teljesen nem zárja ki, csak azt mutatja, hogy a dallam nem a német és cseh ferencesek közOlad (Vas megye), énekelte: HORVÁTH József (73), HÉRA Vince (74), gyűjtötte: LAJTHA László, TÓTH Margit (1960. 09.), támlap leltári száma: 33008. Az erdélyi dialektus területéről még egy bukovinai adatot ismerünk, amelyet azonban már a Délvidéken, Hertelendyfalván (Torontál megye) gyűjtöttek. így felmerül annak lehetősége, hogy az adatközlő szülőfalujából (Andrásfalva) való elköltözését követően már új lakóhelyén tanulta a dallamot. Csak egyetlen, a szomszédos osztrák tartományban használt XVII. századi requiem kompozíció Agnus Dei tételének kezdete hasonlít dallamunkhoz, de ez a hasonlóság, tekintettel a gyászmise többi tételének témájára, csak véletlen egybeesésnek tekinthető. Lásd: RICHTER Pál: A ferences rend dallamkészlete... i. m. 11/338 sz. dallam.