Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - RICHTER PÁL: Napja Isten haragjának - egy temetési ének írásos emlékei és néphagyományban élő változata
Ismerve a halotti szertartások körüli gazdag néphagyományt és a későközépkori gregorián dallam népszerűségét, meglepő, hogy e közismert dallamnak folyamatos használatát sem a XVI-XVIII. századi énekeskönyvek, sem a népzenei gyűjtések nem mutatják. Kájoni kézirataiban két Dies irae dallam jelenik meg, amelyek szintén különböznek a gregorián dallamtól. A Kódexbe basszuskísérettel lejegyzett dallamot más forrásból eddig még nem sikerült kimutatni, lehet, hogy egy többszólamú letét egyik szólama (2. kottapélda). » i h° 1 I M I _J p Di - es i - rae di - es il - la. sol - vet sae - clum ïfl J i» ii» i"J r ir r-Tr~r"i w ^ ^ in fa - vil - la tc - stc Da - vid cum Si - byl - la. 2. kottapélda 13 Az Organo-Missale sequentia-dallamát már széles körben ismerték. Kájoninak a tételhez adott instrukciója szerint lehet szólóban, vagy három szólamban énekelni, miközben ezzel váltakozva a kórus a jól ismert gregorián dallamot énekli a Quantus tremor kezdetű szakasztól egészen a ludicandus kezdetűig, amit szintén a közölt ritmizált alakban kell megszólaltatni (3/a kottapélda). Ezt követően a sequentia záró szakaszát újból choraliter (azaz a rendes gregorián dallammal) kell énekelni. Ha megnézzük azonban a záró Pie lesu 7+7 szótagos strófa eredeti dallamát, akkor láthatjuk, hogy az Organo-Missaléba lejegyzett két, illetve három szólamban előadható Dies irae a gregorián sequentiát záró strófa két utolsó sorának (Pie lesu Domine, Dona eis requiem) ritmizált feldolgozása (3/b kottapélda). 13 Forrásjelzete: R-CSm Fá Ltsz. 6199 [126]. - A dallam kritikai kiadásban megjelent: Codex Caioni saeculi XVII (facsimile, transcriptiones) 2. i. m. 231. sz. tétel. - RICHTER Pál: A ferences rend dallamkészlete... i. m. 11/362. sz. dallam.
