Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „Hány csép vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok!" - A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma

Christi (Mainz, 1677) volt, melyet NYMBURKI Edelbert kapucinus szerzetes fordított cseh nyelvre 1698-ban, és ezt ültette át magyar nyelvre Divék-nembéli ÚJFALUSI Judit (1676 - 1738) klarissza szerzetesnő. A német nyelvű kiadásból három példányt őriz a csíksomlyói ferences könyvtár. A több száz kiadást megért népi barokk vallásos mű magyarul Makula nélkül való tükör címen elsőként Nagyszombatban, 1712-ben látott napvilágot.

34 Ez az elmélkedésekkel átszőtt lelki olvasmány a csíksomlyói drámákhoz hasonlóan ötvözi, eggyé olvasztja a Bibliából és főként a középkori látomásirodalomból származó elemeket. A Makula nélkül való tükör (1712) elsősorban az ostorozáskor ejtett sebeket és vércseppeket részletezi. A mű szerint Jézus az ostorozáskor 5475 sebet kapott, miközben 6666 ütést mértek rá. Ennek következtében 30 200 vércseppet ejtett a földre. Cochem írása szerint a töviskorona 72 ágú volt. A gótika és ennek nyomán a barokk lelkiség megszámolta Krisztusnak Pilátus házától a Golgotáig tett lépéseit is. A Makula nélkül való tükör szerint Veronika 190 lépés után törölte le kendőjével Jézus véres arcát. Cirenei Simon házától pedig 300 lépést kellett megtennie a Megváltónak a keresztre feszítés színhelyéig. A kereszten 5400 sebet ejtettek Jézuson. A hivatkozásokból kiderül, hogy Martin von Cochem beépítette művébe svéd SZENT BIRGITTA (németesen: Brigitta, 1303 - 1373) látomásain, Revelationes című művén kívül a gótikus misztika többi jeles képviselőjének írásait is. Közéjük tartoznak a legendákat és apokrifeket jól ismerő, látomásokkal megáldott szász misztikus, Magdeburgi MECHTILD (1210- 1289?) elmélkedései, a karthauzi LUDOLPHUS de Saxonia (1300- 1378) Vita Jesu Christine, Nagy SZENT GERTRÚD (1256- 1302) és az 1300 körül élt ferences, Johannes de CAULIBUS művei is.

35 Itt érdemes megjegyezni, hogy a legújabb kutatások szerint a SZENT BONA VENTURÁnak (1221 - 1275) tulajdonított híres, népszerű, sok apokrif elemet is tartalmazó Jézus-életrajz, a Meditationes Vitae Christi (XIV. század) valójában Johannes de Caulibus tollából született.

36 A pálos eredetű Gömöry-kódex (1516) szintén Szent Brigittára hivatkozva 5465 sebről tud.

37 A 17-18. század fontos lelki olvasmánya közé tartozott a flamand jezsuita Guilelmus STANIHURSTUS (1601-1663) Dei immortalis in corpore mortali patientis história, morális doctrinae placitis et commendationibus illustrata című VIDA Tivadar: Makula nélkül való tükör. Magyar Könyvszemle LXXXXIV. (1969) 250-253. Makula nélkül való tükör. Nagyszombat, 1712. 86. rész (363-367. oldal) és 87. rész (368-371. oldal). FISCHER, Columban: Die Meditationes Vitae Christi. = Archívum Franciscanum Historicum. 1932. Idézi: KARÁTH Tamás: Az angol misztériumjátékok gyökerei a ferences spiritualitásban. = A ferences lelkiség hatása.!. II. i. m. 2005. 705 - 728. Nyelvemléktár. Régi magyar kódexek és nyomtatványok. Szerk. BUDENZ József, SZARVAS Gábor, Szí LADY Áron. XI. Budapest, 1882. 322.