Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Kirulyfürdő két erdőtársulásának cönológiai bemutatása (Vajda Márta)

Éghajlat A Hargita hegység földrajzi fekvése, vagyis, hogy e hegység a Keleti-Kárpátok nyugati oldalán helyezkedik el, meghatározza az éghajlatát: így a nyugati oldal csapadékban gazdagabb és hűvösebb éghajlatot jelez, míg a keleti oldal védettebb és kevesebb csapadékot kap. A leghidegebb hőmérséklet -6, -10 °C alatt van a legmagasabb hegyvidéken, ami különösen a hideg napokon elérheti a -16, -20 °C -ot. A meleg nyári napokon 1500 m felett általában 8-10 °C az átlaghőmérséklet. Az alacsonyabb helyeken, völgyekben, medencékben hűvös, tiszta levegő jellemzi az időjárást. A gerincen alacsonyabbak a hőmérsékleti értékek. (TORJAI 1998) A terület klímája mérsékelt, a tengerszint fölötti magasság és a montán hatás következtében az évi átlaghőmérséklet 5,3 °C. A környéken a legalacsonyabb hőmérsékletet Csíkszeredában, 1985. január 15-én mérték, amikor a hőmérő higanyszála a -38,4 °C beosztásáig süllyedt. A nyugati, óceáni légáramlás sok csapadékot hoz. A csapadék 66%-a a nyári hónapokban hull. Lövétén a csapadékmennyiség az elmúlt öt évben: 1994 májusában és júliusában, 1995 és 1996 július-augusztusában, illetve 1997 szeptemberében mutatott kiugró értékeket. Az évi átlag csapadékmennyiség pedig 1993-ban 629,5 ml/m

3

,1994-ben 612,8 ml/m

2

, 1995-ben 640,0 ml/m

2

, 1996-ban 580,4 ml/m

2

, 1997-ben 691,3 ml/m

2

. Az öt év átlaga: 630,8 ml/m

2

. Anyag és módszer A terület erdős társulásainak vizsgálata Braun-Blanquet-módszerrel történt, az egyes társulásokra vonatkozó adatok külön kerültek feldolgozásra. A cönológiai felmérések mintavételi területei, erdős társulásokról lévén szó, mindkét esetben 20 x 20 m területű négyzetek. A mintavételi területek száma mindkét társulás esetén öt. Az egyes szintek borítási aránya százalékosan szerepel. Az értékelő táblázatokban az életformára vonatkozó adatok a magyar flóra érétkelő táblázata alapján készült (SIMON 1992). Azon fajok esetében, amelyek nem tagjai a mai magyarországi flórának, SOÓ (1944) adatai szerepelnek. A flóraelem, a talajreakció (R), a vízháztartás (W), a fényigény mutatói román szakirodalomból származnak (DONITÄ et al. 1974). Azon fajok, melyeket a hazai fajlista nem/sem tartalmaz, szerepelnek ugyan az értékelő táblázatokban, de az adatfeldolgozásnál mellőzve vannak a hiányzó adataik miatt. Ezek a következők: Abieti-Fagetum: Crepis molis, Dryopteris assimilis, Gymnocarpium robertianum, Phegopteris driopteris, Polystichum lobatum, Pyrola secunda, Viola sylvestris.