Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)
Kirulyfürdő két erdőtársulásának cönológiai bemutatása (Vajda Márta)
Fageto-Piceetum: Dentaria bulbifera, Dryopteris assimilis, Phegopteris driopteris, Viola sylvestris. Az értékelő táblázatok tartalmazzák még a konstanciaértékeket (K), melyek alapján a súlyozás történt, illetve az egyes fajok borítási százalékát a mintavételi területeken. A számérték a százalékot, a + jel az 1%-nál kisebb borítást jelöli. Az adatok feldolgozása és grafikus megjelenítése táblázatkezelő programmal történt. Eredmények kiértékelése A terület két leggyakoribb erdőtársulásának bemutatása (Abieti-Fagetum és Fageto-Piceetum) Romániában az erdők 6,337 millió ha területet foglalnak el, ami az ország területének megközelítőleg 26,4%-át teszi ki. Ebből az 199l-es földtörvény értelmében közel 300 000 ha került vissza magántulajdonba. A mérsékelt-kontinentális klíma és különösen a domborzati formák hatására az erdővegetáció nagy változatosságot mutat vertikális és horizontális síkon egyaránt (MARIAN 1993). A SOÓ REZSŐ-féle felosztás alapján a Székelyföldön öt öv vagy klimaxterület különül el: tölgyesek öve, bükkösök öve, lucosok öve, alhavasi cserjések öve és havasi törpecserjék öve (1944). A Keleti-Kárpátok vonulatán a fenyvesek észak-dél irányba húzódó 50-80 km széles sávot alkotnak, folytonosságukat csupán az alhavasi legelők szakítják meg. A két társulásban bükk, jegenyefenyő, lucfenyő és gyertyán keveredik. A bükk és fenyő közötti szukcessziót a biológiai jellemzőik közötti hasonlóság határozza meg. A fenyő és bükk zonális vagy azonális termőhelyi és klimatikus igényei átfedik egymást. Hosszú ideig életképes társulásokat hoznak létre. Kedvezőtlen körülmények között a fenyő átadja a helyét a bükknek, másrészt a fenyő, jó árnyéktűrő lévén, behatol a bükkösbe. Ez utóbbi folyamatot erősen befolyásolják az antropogén tényezők. Kirulyfürdőn évtizedek óta folyamatos erdőkitermelés zajlik. A bükk fája nem tartós, emiatt épületfának nem használják. Hamar befülled, gombásodik. Régen kizárólag tűzifának használták, és kisebb szerszámnyélnek. Első rendű faszén készíthető belőle. A fenyő építőanyagnak kiváló. Természetes felújítása is könnyebb. Sok helyen észlelni, hogy a bükk helyett lucfenyőt és jegenyefenyőt ültetnek. A vizsgált területen tapasztalható, hogy a korábbi egységes bükkösbe egyre inkább benyomul a fenyő.