Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)
termelők, a gazdák nem voltak érdekeltek abban, hogy valós terméshozamot deklaráljanak. Lehetségesnek tartom, hogy a valóságos hozam valamelyest magasabb volt a Trócsányi által kikalkulált terméshozamnál. 39 Benkő Károly monográfiájában, a XIX. század közepén három-négyszeres, néha ötszörös hozamról ír. 40 Egy névtelen mindszenti gazdának a XIX. század második felében lejegyzett megfigyeléseiből azt lehetett kihámozni, hogy falujában a vetőmag a leggyakrabban három-négyszeres, néha ötszörös termést hozott. 41 A keveset is nagy munkabefektetéssel lehetett elérni. Dologtevő élniakarás szükségeltetett ide. A földművesnek hangyaszorgalommal kellett dolgoznia. Ha sürgős volt a teendő, holdvilágon szántott, kaszált. „Az egész birodalomban a székelyeknél munkásabb, szorgalmasabb s életrevalóbb gazda nincs" mondotta 1841-ben Nagy Elek uradalmi főtiszt. 42 Alig-alig jön, hogy higgyem, amit Dimitrie Cantemir a XVIII. század eleji Moldva leírásában közöl: „A vetések, amelyek a hegyeken a viharok és a fagyok kártevései miatt nem gyarapodhatnak, sík vidékeken oly dúsan szökkennek kalászba, hogy a búza bőséges esztendőkben a vetőmag huszonnégyszeresét, az árpa hatvanszorosát, a köles, szinte hihetetlen annak a számára, aki nem tapasztalta, háromszázszorosát adja vissza a földművesnek. " Cantemir adatait, ha nem is cáfolták, de korabeli számokkal valódiságukat sem erősítették meg. 43 A mi vidékünkön az alacsony átlagtermést az időjárás nem ritkán jelentkező szeszélyei süllyesztették még alacsonyabbra. Ilyenkor Csík gabonabehozatalra szorult. Leginkább moldvai és háromszéki gabonával pótolták a hiányt. 44 A szabad székely inkább élhetett az önrendelkezés lehetőségével, mint a jobbágy - vélekedett Imreh István. A községi önkormányzat legfőbb letéteményese, helyi szerve, amint már szóltunk róla, a falugyűlés volt. Döntései, végzései kötelező érvényűek a településen élőkre. Végrehajtója a bíró és az esküdtek, a hűtősök tanácsa, a falu ítélőszéke. A csíkszentmihályi falustatútum szerint őket évente, Szent György napja, április 23-24-e körül újraválasztot39 Imreh I.: Erdélyi eleink emlékezete. Budapest, 1999. 264-268.; uő: A törvényhozó székely falu. 224-225. 40 Benkő K.: t. m. 43. 41 Szőcs I.: Csíkmindszent. Hargita Népe, 1991. május 17. 42 Imreh I.: i. m. 147., 200. Oszgabona alá 2-3-szor szántották a földet. 43 Cantemir, Dimitrie: Moldva leírása. Bukarest, 1973. 53-54.; Mihordea, Vasile: Relatiile agrare din secolul al XVIH-lea ín Moldova. Bucuresti, 1968. 28. 44 Benkő K.: i. m. 41-42. „Csík, Gyergyó és Kászon... veszik gabonájukat a Székelyföld többi részeiből s Moldvából, terméseikkel bé nem érvén..."; Vitos Mózes: i. m. 69., 483-484.; Istoria României. III. Bucuresti, 1964. 666-667.
