Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Egy székely jobbágyasszony levele 1848-ból. Adalék a „székely örökség" szerepéhez a székelység történelmében (Egyed Ákos akadémikus)

A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2004 7-11 EGYED ÁKOS EGY SZÉKELY JOBBÁGYASSZONY LEVELE 1848-BÓL. ADALÉK A „SZÉKELY ÖRÖKSÉG" SZEREPÉHEZ A SZÉKELYSÉG TÖRTÉNELMÉBEN Abstract: [A bondswoman's letter from 1848] The public land's owners at the Szeklers were obliged to take part in military campaigns. These pieces of land could be inherited on the male line or, in case there was not a male inheritor, by the women descendents, having in this way military obligations as well. The material basis for military services was provided by these very pieces of land, so that their passing over in the property of other social strata who did not have military obligations had to be prohibited by law. This fact became topical in the 16

,h century with the spreading of feudal relations in the Szeklerland. The letter, published by the author of this study, is a significant historical document which certifies the survival of these ancient institutions until the profound changes in 1848. Rezumat: [Scrisoarea unei femei iobag din 1848] Detinätorii pamânturilor obçtesti la secui aveau obligatia de a participa la campanii militare. Aceste loturi de pâmant, intrate în posesia familiilor, puteau fi mostenite pe linie masculinä sau, caz în care nu exista mostcnitor masculin, de descendente feminine, având §i ele obligatii militare. Baza materialä a serviciului militar fund asiguratä tocmai de aceste averi funciare, astfel prin lege trebuia împiedicata trecerea lor în proprietatea päturilor sociale care nu aveau obligatii militare. Acest fapt devenea actual începând eu secolul al XVI-lea, odatä eu raspândirea relatiilor feudale în Secuime. Scrisoarea publicatä de autor este un document istoric semnificativ care atestä supravictuirea acestor institutii stramoçeçti pana la schimbärile profunde din 1848. A székely katonai rendszer és a jobbágyság története hosszú ideje foglalkoztat, s ezekről a fontos, de bonyolult kérdésekről több tanulmányt közöltem. A sajátosságokat próbáltam tetten érni, hiszen ezek teszik az említett kérdéseket különösen érdekessé.

1 A sajátosságok legfontosabbika - amellett, hogy a feudalizmus itt csak későn, jószerint csak a XVI. században vált számottevő társadalmi jelenséggé,

2 és sohasem tudott olyan uralkodó formává válni, mint a vármegyékben - véleményünk szerint az volt, hogy a székelyföldi földtulaj1 Egyed Ákos: A székely hadkötelezettség és hadszervezet különös tekintettel a XVI. századra. In A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély. Csíkszereda, 1997. 36-46.; uő: Vázlatok a jobbágyfelszabadítás és zsellérkedés történetéről a Székelyföldön. In Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. 102-147.; uő: A jobbágyfelszabadítás sajátos ágai Erdélyben. In Debreceni Szemle, VII. évf. 1. sz. 1999. március 9-13. 2 Bár az előzményei is figyelemre méltók.