Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Az 1985. évi „menthetetlennek" nyilvánított csíksomlyói könyvlelet konzerválása és azonosítása (Benedek Éva okl. papírrestaurátor - Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

biblioteca franciscanä din Sumuleu-Ciuc sj custodele ei, Muzeul Secuiesc al Ciucului, ín rándul celor mai valoroase colectii din tara. 1985. április 11-én János Pál nyugalmazott múzeumigazgató, Muckenhaupt Erzsébet könyvtörténész-muzeológus és P. Márk József ferences atya 123 régi könyvet bontott ki a csíksomlyói ferences kolostor refektóriuma falából. A ferencesek, megérezve a rendszerváltás reájuk leselkedő veszélyeit, a középkori eredetű könyvtár e legértékesebb köteteit 1944-1948 között rejtették el, azzal a szándékkal, hogy megóvják őket, ugyanúgy, ahogyan számos alkalommal tették az évszázadok folyamán, midőn a könyvtár vagy a templom értékeinek megóvása sürgetően szükségessé vált. Az ezt követő években, sajnos, sem a ferencesek, sem a könyvek sorsa nem alakult kedvezően, ugyanis Közép- és Kelet-Európában a történelem sok furcsaságot szült.

1 Az előkerült könyveken a falból és a földből szivárgó nedvesség erős biológiai és vegyi károsodást idézett elő. Abban az időben a Csíki Székely Múzeumban nem volt konzerváló és restauráló műhely, sem könyvrestaurátor. Ezért a könyveket Bukarestbe szállították, nagyrészüket gondosan restaurálták, csaknem 30-at pedig menthetetlennek (helyrehozhatatlannak) nyilvánítottak. A restaurált és restaurálatlan könyvanyag visszakerült a Csíki Székely Múzeumba, amely a csíksomlyói hagyaték jelenlegi gondos őrzője. 1999-ig a múzeum könyvtörténésze a feltárt állomány feldolgozása során 84 ősnyomtatványt, tíz XVI. és nyolc XVII. századi nyomtatványt, valamint kilenc kéziratot (köztük Kájoni-kéziratokat) azonosított.

2 A továbbiakban a nagyon tönkrement könyvek, azaz a „menthetetlenek" konzerválás! és azonosítási problémáiról, valamint eredményeiről számolunk be. (1. kép). E könyvek tisztítási, konzerválási műveleteiben kettős cél vezérelt. Először is, a könyveken végzett többszöri ellenőrzés alkalmával úgy tapasztaltuk, hogy rajtuk, bennük továbbra is élő, aktív penész létezhet, még a szakemberek által a tudományos módszerekkel igazolt fertőtlenítési eljárás után is.

5 (2-3. kép) Tudjuk, hogy egyes penészfajok, mint pl. a Pénicillium, amelynek nedvességigénye a legalacsonyabb, több évig élhet a könyveken. A másik fontos érvünk az információszerzés és gyarapítás volt a csíksomlyói ferences 1 Muckenhaupt Erzsébet: Egy könyvtár viszontagságai századunk második felében. In A Hét. Bukarest, 1990. május 24., 21. sz., 3-4.; Fodor Sándor: A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről. Útravaló. 6. Csíkszereda, 1991. 1-15. 2 Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Csíksomlyói könyvleletek 1980-1985. Budapest-Kolozsvár, 1999. (A továbbiakban Muckenhaupt.) 5 0,85 atm. nyomáson, formaldehiddel, 72 órán át. A fertőtlenítés előtt a következő penészfajokat állapították meg: Pénicillium spp., Mucor spumorus, Beavcria sporum és alba, Torula anvoluta.