Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

Szépvíz lakosságának nemzetiségi és vallási megoszlása 1850-ben Székely-magyar Örmény Román Egyéb Összesen 1584 293 22 1899 Római katolikus Görög katolikus Egyéb Összesen 1877 22 1899 2. A szépvízi konstitúció és előzményei A Csíkszentmiklós egyházközséget alkotó 3 falunak: Borzsovának, Szentmiklósnak és Szépvíznek jelentős közös területei, havasai voltak. (A Tatros völgyétől délre: Apahavas, Csügés, Fejérbükk, Kerekbükk, Papoj, Vojka. A Tatros völgyében: Bot-havas, Bükk észka, Komjád, Ugra, Hegyeshavas, Sije, Orodik, Tarhavas, Gerendus, Áldomás stb.) A legrégibb ismert rendtartásuk éppen „az közönséges havasokról" szól. 1627. december 10-én foglalták írásba, 1705-ös átírásban maradt fenn: „Anno 1627 10 decembris lőn ilyen végzése Sz(ent) Miklós megyéjének, hogy valaki az megye híre nélkül s akaratja ellen az megye havassába idegen marhát behozna, tizenkét forinton maradjon... Sőt (ha) valaki a megye havassi iránt Benkő K.: i. m. 46-47.; Benkő J.: í. m. 223-227.; Domokos Pál Péter: /'. m. 257.; Egyed Ákos: Város, falu, civilizáció. Bukarest, 1981. 113.; Endes M.: i. m. 211., 219.; Garda D.: t. m. 214-218.; Imreh I.: Látom az életem nemigen gyönyörű. Bukarest, 1994. 32., 37., 44., 61., 66., 79., 85-86., 91., 105., 107., 129-130., 137., 149., 164., 166., 173-181., 210211., 220-222., 225., 248-254., 257., 259. (Szépvízről); Pál Judit: Örmények a Székelyföldön. Acta, 1995. 163.; SzOkl. IV. Új sorozat. 42., 81., 523., 577., 692.; CsLt. 27/XIX/60. (1765); 27/XXIX/7. (1773); 30/35 (1811); CSSZM. Ltsz. 6636/1826/80. A társadalmi rétegződést a következő magyarázattal egészítjük ki: 1. A szabad székelyek csoportjában 34 lófő, 3 gyalog és 28 libertinus szerepelt. 2. A külső, máshonnan jött szolgákat írtuk ebbe a kategóriába. 3. Ebbe a csoportba lófők, gyalogok és libertinusok tartoztak. 4. E kategóriába a komisszárius, Gösseli megadta számot vettük, és kihagytuk az általa említett 32 vándort, kóbor pásztort („vagabundi pastores"), akik transzhumáló pásztorok lehettek. Románok mellett lehetett közöttük moldvai csángó is. Ezek a „kóbor pásztorok" télre Moldvába húzódhattak. 5. Az összeírás vezetője Szépvízen 16 örmény család jelenlétét jelezte, 1715-ben 15 örmény családdal számolunk. Lásd Pál Judit munkáját. 6. Benkő Józsefnél 4 molnár és 1 kóbor. (Benkő J.: Transilvania specialis. II. Bukarest-Kolozsvár, 1999. 223). 7. A 6 nemes famíliát a már előbb idézett 1765-ös kimutatásból vettük. Becsült szám. 8. Az egyéb kategóriába a kóborként jelzett egyéneket vettük. 9. Nincs pontos adatunk az örményekről. 10. A nemesek számát egy 1771-72-es impurumból írtuk ki. 11. Az 1773-as statisztikába csak a járómarhával, igavonóval rendelkező családokat írták be. Nem szerepelnek benne az örmény családok, sem pedig a szegényebbek, a zsellércsaládok. 12-13. Az előbbi megállapítás az 181 l-es és az 1826-os statisztikára is vonatkozik. Az 1826-os kimutatásból legalább 40-50 jobbágy-zsellércsalád hiányozhat, és valószínű néhány katonacsalád is. De nem tüntették fel az örmény famíliákat sem.