Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

bátrabban, hol egyik(ne)k, hol másik(na)k károkot tudjon tenni lopása által, vagy egyéb módon is, vagy más gonosztevőköt kalauzolni kártételben. 13- szor. Ezen fogadott pásztorok eleibe a falusi lakosok magok marhájokat őrizésre tartozzanak számba adni, és a pásztorok is befogadni a falusiaknak marhájokot, akár légyen az új, szerzett marha, s akár másféle. Akinek pedig marhája pásztor nélkül fog kóborolni, akár tegyen kárt, akár ne, tehát azokot a határpásztorok behajtván, addig a határbíró ki ne bocsássa, amíg az egész esztendőbéli határbérit meg nem adja, amellett, ha többször találtatnak, testi büntetés végett is az illendő tisztnek feladattassék az olyan félrevonó ember, mégis a falu is első hibájakor egy, másodikkor (!) két, harmadikszor három magyar forintig megbüntethesse, akár valaki a marháját csordába ne adja, akár üdő előtt kivegye, s akár egyszóval mindenkor a csordába ne jártassa helyes ok nélkül. 14- szer. A falu közönséges csordájából a sertések között csak a téli vagy tavaszi malac számbeliek és a tehéncsordából csak az idei és tavalyi borjúk és tinók maradhatnak ki, és ezeknél nagyobb idejűek semmiképpen nem, mihelyt a falu csordái kiállanak, míglen ősszel a csordák el nem bomlanak. 15- ször. Mivel a csorda kosártartásában sok irigység és veszekedés néha szokott lenni, mégha távoztatott az is; hány marhára lehet egy kosárt valakinek engedni, tudniillik: egy kosár engedtetik két darab marhától, akármifélétől, csak éppen tehéncsordába járó légyen, egy kosártól pedig a gazdától a pásztornak fizetendő jutalma minden éjjeli kosárban hálittásáért (!) a csordának hat pénz; és semmiképpen nem lészen szabad részibe alkudni, s annál inkább fizetni senkinek is a kosároztatásért, avagy délletésért három m(agyar) forint büntetés alatt azon gazdának; aki ezen rendelést meg szegni próbálná, és tovább, amely gazdának valamellyik esztendőben kosára volt vagy lészen, annak azontúl nyolc esztendeig többszer (!) maga szeriben seriesse ne adattassák; és akik kosároztatnak akármellyik nyájjal vagy csordával, azon gazdáknak nevei és kosároztatásának esztendeje protokollumba különös egy helyre írattassanak fel. 16- szor. Amely ludak akár vetéshatárban, akár kaszállóhellyben szoktak járni, az egy téli üdőn kívül, azoknak gazdáit keményen inteni kell, hogy ottan kerengeni ne engedjék, másképpen ha megölettetnek, magok(na)k tulajdonítsák, és azontúl szabad legyen akár meglőni, akár megütni az ollyanokat. 17- szer. A juhpásztoroknak is nemkülönben, mint a csordapásztorok(na)k, ha valaki kosározásáért a gazdák közül részt találna adni, vagy bár ígirni, akármi időközben légyen a kosározás, az olyan gazda mindenkor három m(agyar) forintig büntetődjék, mely jövedelmek miatt a juhpásztorok a nekiek (!) kiszabott havasokra semmiképpen kimenni nem ügyekeznek, hanem mindenkor az falu közönséges kárára csak a szántóhatárokban és a nagyobb marháknak az élésében legeltetik a nyájat, az hol is a juhmarha veszedelmes métellyeket (!) szokott kapni, és nagyobb marhák(na)k élésit rontani.