Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

bátrabban, hol egyik(ne)k, hol másik(na)k károkot tudjon tenni lopása által, vagy egyéb módon is, vagy más gonosztevőköt kalauzolni kártételben. 13- szor. Ezen fogadott pásztorok eleibe a falusi lakosok magok marhájokat őrizésre tartozzanak számba adni, és a pásztorok is befogadni a falusiaknak marhájokot, akár légyen az új, szerzett marha, s akár másféle. Akinek pedig marhája pásztor nélkül fog kóborolni, akár tegyen kárt, akár ne, tehát azokot a határpásztorok behajtván, addig a határbíró ki ne bocsássa, amíg az egész esz­tendőbéli határbérit meg nem adja, amellett, ha többször találtatnak, testi bün­tetés végett is az illendő tisztnek feladattassék az olyan félrevonó ember, mégis a falu is első hibájakor egy, másodikkor (!) két, harmadikszor három magyar fo­rintig megbüntethesse, akár valaki a marháját csordába ne adja, akár üdő előtt kivegye, s akár egyszóval mindenkor a csordába ne jártassa helyes ok nélkül. 14- szer. A falu közönséges csordájából a sertések között csak a téli vagy tavaszi malac számbeliek és a tehéncsordából csak az idei és tavalyi borjúk és tinók maradhatnak ki, és ezeknél nagyobb idejűek semmiképpen nem, mihelyt a falu csordái kiállanak, míglen ősszel a csordák el nem bomlanak. 15- ször. Mivel a csorda kosártartásában sok irigység és veszekedés néha szo­kott lenni, mégha távoztatott az is; hány marhára lehet egy kosárt valakinek en­gedni, tudniillik: egy kosár engedtetik két darab marhától, akármifélétől, csak ép­pen tehéncsordába járó légyen, egy kosártól pedig a gazdától a pásztornak fize­tendő jutalma minden éjjeli kosárban hálittásáért (!) a csordának hat pénz; és semmiképpen nem lészen szabad részibe alkudni, s annál inkább fizetni senkinek is a kosároztatásért, avagy délletésért három m(agyar) forint büntetés alatt azon gazdának; aki ezen rendelést meg szegni próbálná, és tovább, amely gazdának valamellyik esztendőben kosára volt vagy lészen, annak azontúl nyolc esztendeig többszer (!) maga szeriben seriesse ne adattassák; és akik kosároztatnak akár­mellyik nyájjal vagy csordával, azon gazdáknak nevei és kosároztatásának eszten­deje protokollumba különös egy helyre írattassanak fel. 16- szor. Amely ludak akár vetéshatárban, akár kaszállóhellyben szoktak járni, az egy téli üdőn kívül, azoknak gazdáit keményen inteni kell, hogy ottan kerengeni ne engedjék, másképpen ha megölettetnek, magok(na)k tulajdonít­sák, és azontúl szabad legyen akár meglőni, akár megütni az ollyanokat. 17- szer. A juhpásztoroknak is nemkülönben, mint a csordapásztorok(na)k, ha valaki kosározásáért a gazdák közül részt találna adni, vagy bár ígirni, akármi időközben légyen a kosározás, az olyan gazda mindenkor három m(agyar) forintig büntetődjék, mely jövedelmek miatt a juhpásztorok a nekiek (!) kiszabott havasokra semmiképpen kimenni nem ügyekeznek, hanem min­denkor az falu közönséges kárára csak a szántóhatárokban és a nagyobb mar­háknak az élésében legeltetik a nyájat, az hol is a juhmarha veszedelmes mé­tellyeket (!) szokott kapni, és nagyobb marhák(na)k élésit rontani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom