Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)
vására írja a fölösleges vérontás tényét. 5 Graven ezredes 1705 végén két regementtel betört Csíkba. Somlyón szidta a ferences barátokat, hogy „mind rebellisek". Azzal, hogy a klastromban rebelliseket, kurucvezéreket rejtegettek, „latrok barlangjává" avatták azt. A Csíkban megölt németek halálának ők az okai. Ha rajta állana, egytől egyig lekaszabolná a szerzeteseket, a templomukat pedig felgyújtaná. Ekkor állhatott bosszút Graven a csíkszentgyörgyieken, pontosabban ekkor pusztulhatott el Monyasd tízes. Bár Csíkszentgyörgyön ma azt is hagyományként mesélik, hogy a település házait egy idős monyasdi ember, amikor a többiek nem voltak otthon, felgyújtotta. Későbbi, de még XVIII. századi közbeékelt lejegyzések Monyasd pusztulásáról, veszedelméről szólnak. Mindezek a korabeli csíkszentgyörgyi anyakönyvben - a mészárlásról, az idegenek temetéséről, a tízes pusztulásáról - nem kaptak helyet. Mi, némi bizonytalankodással, Monyasd pusztulását, megszűntét 1705 végére vagy 1706 elejére tesszük. 6 Orbán Balázs úgy véli, hogy a tízest Acton katonái 1707-ben pusztíthatták el. Téved Orbán Balázs, amikor Benkő Józsefre támaszkodva azt írja, miszerint Monyasd II. Rákóczi Ferenc seregébe 15 fegyverest adott volna. Ezt nem tehette, mert ennyi felnőtt férfi nem élhetett a településen. Az 1696os összeírás ezt az állításunkat bizonyossá teszi. 7 Az is az igazsághoz tartozik, hogy Csík majdnem minden községe számtalanszor tiltakozott a német helyőrséghez tartozó katonák korábbi önkényeskedése és folytonos garázdálkodása ellen. 8 Ebben a dologban nem mellőzhető Orbán Balázs leírása sem. Ő információit Losteiner Leonárdtól vette: „a II. Rákóczi Ferenc vezette nemzeti mozgalom alatt... Akton és Graven véres nyomokat hagytak e vidék virányin... egy csoport labonc vonult le Menaságról Sz.-Györgynek, mindent dúlva, rabolva, mindenkit gyilkolva, de Menaságújfaluban a fegyvert ragadott székely amazonok kezébe estek, kik elszánt, sok véráldozatba került harc után őket legyőzték, lefegyverezték s hadnagyostól együtt leölték. Az akkor tájott Szent-Györgyön volt Ilyes András püspök Újfaluban temette el a két részről elesteket, s emlékül kápolnát csináltatott oda." Cserei Mihály labancpárti volt, Orbán Balázs pedig kurucpárti; kétféle módon adták elő az eseményeket. Ezzel az ese5 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938. 171., 178. 6 Cserei M.: i. m. 366-367., 394-395.; CsLt. 27/36/1780/7-8. A 75 évvel később kelt forrásban: „Monyasd nevezetű falu elpusztulván...", továbbá „Monyasd pusztulásakor dános Domokos), gyenge állapottal, árvasággal lévén, Császár Benedek (Bánkfalvárói) a leányára (Császár Erzsébetre) adoptálta volt János Domokost". A csíkszentgyörgyi anyakönyvből, ha léteztek ilyenek, a Monyasd pusztulására utaló bejegyzések, lapok kikerülhettek... 7 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest, 1869. 32-33., 40.; CsLt. 47/111/1696/181. Csíkszentgyörgyi anyakönyv. 8 SzOkl. VII. Kolozsvár, 1898. 17., 21., 26., 37., 69., 108-110.
