Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt (Dr. Szabó Miklós nyug. tudományos főkutató)

125. Schwartz Zsigmond, Gyergyótölgyes (Schwartz Sigmund), 1913-tól a Bécsi Egyetemen orvostanhallgató, 25 éves, izraelita, magyar anyanyelvű. Előtanulmányait Budapesten végezte. Apja már nem élt. (Patyi 2004. 197) 126. Adorján Károly, Csíkménaság (Adorján Kari), 1814-ben a Bécsi Egyetemen teológiát tanult. 21 éves, római katolikus vallású, magyar anyanyelvű. Előtanulmányait Gyulafehérváron végezte. Apja földműves volt. (Patyai 2004. 198) 1915-1916-ban a Bécsi Pazmaneumban tanult. 1893. január 12-én született. (Fazakas 2003. 431) 127. Péter Imre, Erdély, Csíkborzsova (Péter Emericus), 1914-ben a Bécsi Egyetemen teológiát hallgatott. (Patyi 2004. 201) 1915-1916-ben a Bécsi Pazmaneumban III-IV. éves hallgató volt. 1892. október 2-án született. (Fazakas 2003. 431) 128. Pál Veronika, Csíkszentmiklós (Csik-Szentmiklós), 1917-1919 között a Berlini Zeneakadémián tanult. (Szögi 2001. 682) 129. Bocskor Jenő, Csíkszentmárton (Bochkor Eugen), 1917-1919 között a Bécsi Hadmérnöki Akadémia tüzérségi osztályán tanult, 18 éves, római katolikus vallású, magyar anyanyelvű. Előtanulmányait katonai reáliskolában végezte Kismartonban. Apja vármegyei aljegyző volt, de már nem élt. (Patyi 2004. 424) 130. Darvas Béla, Kászonújfalu (Darvas Albrecht), 1917-ben a Bécsi Egyetemen teológiát tanult. 24 éves, római katolikus vallású, magyar anyanyelvű. Előtanulmányait Gyulafehérváron végezte. Apja paraszt volt. (Patyi 2004. 211) D. Adalbertként 1918-ban a Bécsi Pazmaneumban IV. éves hallgató. 1893. február 17-én született. Az Erdélyi Egyházmegye küldte tanulni. (Fazakas 2003. 433) A bemutatott névsort vizsgálva nyilvánvaló, a mai értelemben vett Erdély (a történelmi Erdély, Partium és Bánság területe) helységeiből 1173-1918 között külföldön tanultak számához (17 000-18 000) viszonyítva Csíkból (Csík-, Gyergyó- és Kászonszék területéről) csekély számban tanultak külországokban. Nem végleges adatok szerint mindössze 130-an. Kimutathatóan 14941502 körül jelzik Krakkóban az első csíki székely peregrinust, 1520-ig pedig csupán ketten vállalták a „külországi bújdosást". Ennek magyarázatát abban látjuk, hogy a „katolikus korban" Erdélyben a peregrinatio, azaz külföldi tanulás elsősorban a főnemesi és nemesi családok gyermekeit vonzotta, hiszen jövedelmező egyházi hivatalokhoz juttatta őket. Csíkban ellenben a jelzett korban még nem találunk ilyen családokat. A csíki társadalom katonáskodásra köteles szabadrendű székelyekből állott.