Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt (Dr. Szabó Miklós nyug. tudományos főkutató)

vizsgált korban 1384 erdélyi iratkozott be. A beiratkozások száma szerint Krakkó sorakozik mögéje 821 erdélyivel, majd Pádua 39, Bologna 36, Prága 22 beiratkozottal, stb.

6 A reformáció sorsdöntőnek bizonyult a külföldi egyetemjárásban is. Növekedett a látogatott egyetemek száma. 1520 előtt 17 egyetemen iratkoztak be erdélyiek. 1521-1700 között 68-an. Megváltozott az egyetemjárás iránya is. Bécs elveszítette elsőbbségét. A megcsappant számú katolikusok továbbra is látogatták, de jóval elenyészőbb számban, mint az előző korban. Az erdélyi világi hatalom támogatta protestánsok (lutheránus szászok, református és unitárius magyarok) a német, holland és svájci egyetemeket részesítik előnyben, de átmennek Angliába is. E korban 2854 tudásszomjjal megáldott erdélyi protestáns ifjú iratkozott be Wittenbergben (1048), Franekerben (275), Leidenben (264), Oderafrankfurtban (191), Königsbergben (175), Thorunban (137), Utrechtben (115), Heidelbergben (111), Strasbourgban (108), Leipzigben (99), Jénában (97), Aldorfban (78), Rostockban (43), stb. A „megtűrt római hitet vallók" ellenben kitartottak Bécs (241), Grác (85), Olmüc (50), Róma (50), stb. egyetemei mellett.

7 A Habsburgok erdélyi uralmának kora - egyezményesen 1701-1848/49 közé erőszakoltan - külön fejezetet képez az erdélyiek külországi egyetemjárásában. A bécsi világi hatalom kedvezett a római hitet vallóknak és a románok között létrehozott görög katolikusoknak, illetve a német etnikumúaknak (szászoknak és sváboknak), ellenben lépten-nyomon fékezte a református és unitárius magyarok külországi tanulmányát. Ennek nyomán a bécsi egyetem és főiskolák látogatottsága újra fellendült. E korban enyhült az egyetemekre való beiratkozás vallási megkötöttsége, és a császárváros egyetemein feltűnnek a görögkeleti vallásúak is. Mindezek nyomán, a külországokban megfordult 4563 erdélyi peregrinus mindenekelőtt Bécsben (1980) tanult, bár Jéna (669), Halle (326), Wittenberg (256), Leipzig (223), Göttingen (214), Franeker (161), Oderafrankfurt (148), Erlangen (132), Leiden (127), Tübingen (122), Utrecht (108), Marburg (107), stb. hagyományos, százados múltú, illetve új jellegű (Halle, Göttingen, Berlin) német, holland és svájci egyetemeken is sokan megfordultak.

8 A kutatások jelenlegi eredményei tükrében az 1850-1918 közötti évtizedekben, a Kolozsvári Egyetem 1872. évi megnyitása ellenére, a külországi egyetemekre beiratkozott erdélyiek száma tovább nőtt. A forradalom és szabadságharc leverését követő önkényuralom éveiben az erdélyi magyarok elkerülték ugyan a bécsi egyetemet és főiskolákat, de 1867 után megugrott itt is a 6 Tonk 1979. 44-51., 168. 7 Szabó-Tonk 1992.357-374. 8 Szabó-Szögi 1998. 23-25.