Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt (Dr. Szabó Miklós nyug. tudományos főkutató)

számuk. A jelzett korban az egyetemjárásnak, nyilván, már nincsenek vallási korlátai. A peregrinusok családjaik és támogatóik anyagi állapota függvényében iratkoztak be és tanultak hosszabb vagy rövidebb ideig egyik vagy másik egyetemen, műszaki főiskolán stb. A kutatások lezárása előtt, hozzávetőleges számítások szerint Bécs egyetemén és nyolc főiskoláján ezekben az évtizedekben beiratkozottak száma meghaladja az ötezerét. Ugyanakkor Berlinben 1162, Leipzigben 560, Münchenben 510, Jénában 401, Tübingenben 231, Prágában 208, Halléban 188, Heidelbergben 182, Marburgban 137, Mittweidaban 132 erdélyi fordult meg. Vagyis Bécs minden előnye ellenére az erdélyi peregrinusok jelentős hányada kereste fel a németországi, sőt a cseh egyetemeket is.

9 Az erdélyiek külföldi egyetemjárása az erdélyi értelmiségi elit képzésének fő útja-módja maradt Erdély államhatalmi helyzete megváltozásáig. A peregrinatio academica olyan gyakorlatnak bizonyult, melyet korlátoztak ugyan ideig-óráig vallási, főleg pedig anyagi tényezők, de a századok folyamán jelen van abban valamennyi erdélyi etnikum. Ugyanakkor olyan lehetőségeket hordozott, ami során az erdélyi fiatalok szellemi-szakmai képzést szerezhettek, megismerhették Európa szellemi és anyagi értékeit, hazatérve pedig hozzájárulhattak azok erdélyi elterjesztéséhez függetlenül attól, hogy papként, tanárként, orvosként, gyógyszerészként, jogászként, mérnökként, állatorvosként, zene- és képzőművészként, vagy éppen nyomdászként stb. olvadtak bele az erdélyi társadalomba. Mindenképpen magasan tartották e kis tartomány szellemi színvonalát. Állandóan élesztgethették a Nyugat-Európához való felzárkózás vágyát-tüzét. Tanulmányunk a továbbiakban az erdélyiek külföldi egyetemjárásának egy szűkebb sávját kívánja vizsgálni: Csíkszék (Csík, Gyergyó és Kászon) fiataljainak külföldi egyetemjárását, számolva azzal is, hogy e tájegység Erdély olyan része, amely nemcsak azzal tűnik ki, hogy Belső-Erdélyből nehezebben megközelíthető, hogy éghajlata zordabb, földje kevésbé termékeny más tájegységekénél, hanem azzal is, hogy lakossága évszázadokon át szabadrendű, de katonáskodó helységekben élt, és megőrizte a reformáció előtti vallását, hű maradt Rómához egy olyan Erdélyben is, amikor a református vallást egyfajta „államvallás"-nak tekintették. Milyen szerepre vállalkoztak a csíki egyházközségek ilyen körülmények között a katolikus egyházi értelmiségi elit képzésében a századok folyamán? Egyáltalán kerültek-e ki a csíkszéki helységekből olyanok, "Szabó Miklós: Erdélyiek kiUföldi egyetemjárása 1850-1918 között. Ms. (Kézirat) V-VII. (A továbbiakban Szabó-Ms.).