Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

XVII-XVIII. századi kályhacsempék a csíkszeredai Mikó-várkastélyból (Kémenes Mónika művészettörténész)

Mikó-várból származó restaurált angyalfős csempe töredékeit mindegyik ládában megtaláltuk. Az egyszerű mázatlan töredékek, a zöld ólommázas, illetve vegyes ónmázas darabok a csempék nagy minőségi változatosságát mutatják. A befogórámákkal ellátott

5 négyzetes és téglalap alakú kályhacsempék nagyrészt a XVII. századtól a XVIII. század végéig, esetleg a XIX. század elejéig keltezhetők. A XVII. század első felében kiépülő épületegyüttes előzményeire ellentmondó adatok vonatkoznak. Egyrészt Istvánffy Miklósra hivatkozva az 1595-96 évi székely felkeléskor elpusztult várról tesznek említést,

6 másrészt viszont Baranyai Decsi János emlékiratában azt állítja, hogy Csík- és Kászonszéken nem került sor összecsapásokra.

7 Ha egy korábbi vár léte egyelőre nem is bizonyított, a hasonló példák tükrében elképzelhető, hogy Mikó Ferenc egy kisebb udvarházat felhasználva vagy annak területén kezdte meg az építkezéseket. Talán ebből származik az a két kiülő, pártázatos lezárású, geometrikus díszű, mázatlan oromcsempe (1. tábla 1., 2.), melynek moldvai analógiái a XV. századra keltezettek.

8 Egy székelykeresztúri XV-XVI. századi lakóház rekonstruált kályháját hasonló, de más befogórendszerrel ellátott oromcsempék zárják.

9 A típus további, XVI. századra keltezett csekefalvi párhuzama

10 alapján is a két csempét a XVI. századra helyezhetjük. Az eddig ismert székelyföldi leletanyagban kiemelkedő helyet foglal el a szárnyak közé helyezett, angyalfejjel és az ezt keretező igényes szerkesztésű növényi ornamentikával díszített kályhacsempe (1. tábla 3.). A plasztikus rajzú csempe világos, kaolinos anyagból készült, mázatlan, valamint téglavörös pasztájú, zöld ólommázas változatainak darabjai egyaránt előfordulnak. A díszítőművészetek körében közkedvelt kerubok kályhacsempéken való megjelenítéséről tanúskodó néhány erdélyi emlék datálása nem tisztázott. Ezek a motívumok nagymértékű provincializálódását mutató analógiák bizonytalanul a 5 A töredékek kis mérete néhány esetben nem tette lehetővé a profilok grafikai rekonstrukcióját. A csempék egyszerű, befogórámás rögzítését egy esetben egészítették ki a befogórámába elhelyezett lyukkal, ami az egymás melletti lapok összekapcsolását tette lehetővé. 6 Orbán Balázs: i. m. 24.; Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938. (rp. 1994) 139.; Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1990. 188.; Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet. Marosvásárhely, 2002. 226. 7 Baranyai Decsi János: Havaselvi hadjárat és a székelyek „véres farsangja". In Emlékezetül hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Kolozsvár, 1983. 212. 8 Batariuc, Paraschiva Victoria: Cahle din Moldova medievalä. Secolele X1V-XVII. Suceava, 1999. 20. ábra. 9 Benkő Elek: A középkori Keresztár-szék régészeti topográfiája. Budapest, 1992. 71. tábla 3., 2. tábla. 10 Benkő Elek - Ughy István: Székelykeresztúri kályhacsempék. 15-17. század. Bukarest, 1984. 16. rajz.