Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Bethlen Gábor székely politikája (Demény Lajos akadémikus)

latban" fogyatkozás ne essék, az 1608. évi kolozsvári országgyűlés kimondta a jobbággyá szegődött székelyek visszaállítását az eredeti állapotba („priori statu"), és elrendelte, hogy aki közülük másodszor is elszegődik, vagy „ismét jobbágyságra adná magát, halállal büntessék meg".

4 Ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírt a fejedelem utasítása, hogy írják össze az egész Székelyföldön a szabad akaratukból zálog vagy főváltság ellenében lekötött jobbágyokat és állítsák vissza az ország szolgálatába. Báthori Gábor megtiltotta a szabad székely erőszakos eljobbágyosítását és 500 forint bírsággal büntette azokat a nemeseket és lófőket, akik valamilyen ürüggyel jobbágyukká tettek szabad székelyt. Kötelezte őket, hogy szabadítsák fel a zálogos jobbágyokat, ha azok adósságukat törlesztették.

5 így került sor az úgynevezett konfiskálásra és a konfiskált (fejedelmi) jobbágyok rétegének kialakulására, amelyet az 1614. évi Bethlen-lustra számba vett. Nem maradt ránk a Báthori Gábor kori székely jobbágyösszeírás, noha azt minden bizonnyal végrehajtották, hiszen a fejedelmi biztosok, a commissariusok ilyen irányú tevékenységéről okleveles adataink vannak. Összegezve a dolgokat, Báthori Zsigmond idejétől Bethlen Gábor trónra lépéséig az erdélyi fejedelmek székely politikáját két alapvető vonás jellemzi: 1. a székely közösségi jogok és szabadságok biztosítása; 2. a jobbágyosodás/jobbágyosítás folyamatának megállítása, akár éppenséggel a szabad székelyekből lett jobbágyok viszszaállítása az országos hadba, országgyűlési vagy fejedelmi rendelkezések útján. Ha tehát Bethlen Gábor politikáját tesszük e kérdésben a vizsgálódás tárgyává, figyelemmel kell kísérnünk mindazt, ami hagyomány és ami újítás e téren. Csakis ezen politika új elemeinek kidomborítása magyarázhatja meg a Bethlen kori székely politika sikerét, mert láttuk, hogy az addigi eljárások és intézkedések sem a belső feszültség további fokozódását, sem a székely katonaelemek mind nagyobb méreteket öltő jobbágyosodással kapcsolatos s az országra nézve oly súlyos következményekkel járó lemorzsolódását megállítani nem tudták. Sőt azt is előrevetíthetjük, hogy az említett jelenségek Bethlen uralkodásának első felében, az 1622. évi besztercei diéta gyökeres intézkedéseit megelőzően, továbbra is a kudarc vágányán sodorták a fejedelmi székely politikát, mind a nemesség makacs ellenállásának folytán, mind pedig a közszékelyeknek a rájuk nehezedő hadviselés terheitől való menekülése következményeként. Már az elején meg kell említeni Bethlen Gábor életútjának azon mozzanatait, amelyek őt a székely kérdés sikeres rendezésének ügyében elődjeivel szemben kedvezőbb helyzetbe hozták. A Marosillyén született fejedelem édesanyja a szárhegyi Lázárok sarja, Lázár Drusiana volt, s a mindkét szülőtől ko4 Uo. VI. 113. 5 SzOkl. VI. 28.