Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

A falugyűlés által választott esküdtektől elvárták, és ezt meg is fogalmazták, hogy a rájuk tartozó ügyekben méltányos igazságot szolgáltassanak. „A hütös emberek mind szegénynek, boldognak igaz törvényt tegyenek."" 7 Az igazságte­vés pedig régóta nem egyszerű feladat, amint erre az 1505-ben, Udvarhelyen tartott székely nemzetgyűlés végzései rávilágítanak. Mintha görög vagy római bölcsek szólalnának meg! „Mi, az egész Székely Földének lakosi és minden széknek akármi renden lévői... ezt is igen világosan megpróbált dolgokból ta­pasztalhatóképpen eszünkbe vettük, hogy a szeretet, a harag, a gyűlölség és a magok hasznoknak keresése a bírákat és a törvénytevőket itt, a mi Székely Or­szágunkban gyakorta nem engedi meg, hogy igazat lássanak és ítéljenek... " 4S „A vakmerő és a szófogadatlan", a kártevő, „makacs és nyakas" egyének­kel szemben, akik a törvényszegésre hajlandóságot mutattak, a falu megtorlást alkalmazott. A hatalmaskodók, a máshonnan jöttek, akik nem ismerték a helyi hagyományokat, mind követhettek el rendtartást sértő tetteket. A köz érdekeit semmibevevők ellenében a falusbíró, a hűtősök, más elöljárók a kommunitás akaratát kellett érvényesítsék. 49 A kisközösségben elfogadott és írásban rögzített konstitúciók akkor nyer­hettek érvényességet, amint azt a tusnádi 1795-ös falutörvény esetében látjuk, amikor azokat a közigazgatás felsőbb szervei, a hatalom magasabb fokán is szentesítették, jogszerűnek elismerték. Csíkszék elöljárói 1650-ben, Csíksze­redában kikeltek az akkori tusnádi végzések ellen, mert „más törvényt szabtak volt maguknak, de mivel őkegyelmek is egy főtiszt alatt vannak mivelünk, és a szék szabadságával őkegyelmek is egyenlőképpen élnek, ...a szék végzéséhez tartsák magokat, mert ha ahhoz nem akarnák magokat accomodálni, de a fő­tiszt uraink (!) őkegyelmének keze legyen és hatalma őkegyelmeken, büntesse is meg..." Nem ismervén az akkori tusnádi végzéseket, nem tudhatjuk, hogy a szék tisztjeinek: Petki István főkapitánynak és Damokos Tamás főkirálybíró­nak, vagy a többi székbeli elöljárónak mi kifogása lehetett a tusnádiak határo­zatai ellen! 50 „A két részről való" csíktusnádi közösség, éspedig a határőrség katonái, va­lamint a feudális szolgáló rend képviselői „némely jóra célzó konstitúcióit... közötti, 1759-es „kontroverzia" is ilyen jellegű tényekre utalhat: arra, hogy a tízesek a hava­sokat szerre „váltólag" használták, továbbá arra, hogy az egyik tízes (Altíz) lakossága három­szorosa „a Közép tíz népességének". Ilyenformán oda jutottak, miszerint „egy személy két annyi Benefíciumot vegyen egy tízesben, mint három személy a más tízesbe." CsLt. 28/4/1759/11-12. Felcsík protokolluma. Imreh I.: i. m. 60., 287., 314. SzOkl. I. Kolozsvár, 1872. 306. (1505) Imreh L; i. m. 74., 76., 80., 83., 85-86., 275-278., 289., 468., 490., 495. Imreh I.: i. m. 20. 1650-ben a szék tisztségviselői az akkori tusnádi végzések ellen foglaltak állást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom