Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)
A filantropisták jelentősége a testnevelés iskolai tantárggyá válásában
^irí^-^^^/^^-^^CT C4^4^^XI2| l l''""íil r |Í/^^V^^^^22 A FiLANTROPiZMUS az angol, a francia és a német felvilágosodás pedagógiai hatásaiból nőtt ki, s elsősorban a testnevelés iskolai tantárggyá válásában alkotott maradandót. Képviselői a filantropisták dolgozták ki az iskolai testnevelés elméleti és gyakorlati alapjait. Munkásságukra nagy hatással volt a híres svájci „reformpedagógus" Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1825), aki élete során következetesen hirdette, hogy a társadalmi igazságtalanságokat az oktatás általánossá tételével ellensúlyozni lehet. A testnevelés tárgya esetében - a víváson, lovagláson túl, mely elsősorban az arisztokrata ifjak egyéni nevelésében játszott szerepet - új, vezényszóra végzett stilizált mozgáselemekből álló gyakorlatokat dolgozott ki munkatársaival, amely alkalmas volt a népiskolák nagylétszámú osztályaiban a tanulók együttes foglakoztatására. Művében az 1807-ben kiadott Elementargymnastik-oan a gimnasztikai gyakorlatok hasznát az életkornak megfelelő anatómiai ismeretekkel is alátámasztotta. A gimnasztikai gyakorlatok mellett nem hanyagolta el azonban a többi testgyakorlásnak (játékok, korcsolyázás, birkózás tánc, vívás) az iskolai nevelésben való szerepét sem. Elgondolásait a filantropisták fejlesztették tovább. Az első filantropiumot (új típusú oktató-nevelő iskolát) Johann Bernhard Basedow (1724-1790) nyitotta meg a dessaui herceg támogatásával 1774-ben. Az iskolai testnevelés tantárggyá fejlesztésében Johann Simon, Christian Gotthilf Salzmann, Gerhard Anton Vieth és a későbbi korokban leginkább említett Johann Christoph Cuts-Muths munkássága volt döntő jelentőségű, Mozgásanyagukon belül 3 fő csoportot különböztettek meg: -a játékokat: Cuts-Muths játékkönyvében 105 különféle játékot ismertet, megkülönböztet figyelmet, képzeletet, értelmet, ízlést és fizikai állapotot fejlesztő játékokat, - a kézügyességfejlesztő munkagyakorlatokat: ezek a később szakmaként elsajátítandó foglalkozási ágak mozgásanyagára épültek, - a testgyakorlatokat: melynek célja a szervezet állóképességének, ellenállóképességének a növelése volt. Felismerték a verseny pedagógiai motiváló erejét is. A legnagyobb hatással a kortársakra, de a későbbi évtizedek nevelőire is Guts-Muths Gymnastik fúr die Jugend 1793-ban kiadott műve volt. Gyakorlati tevékenysége a Németország keleti részén található Gotha melletti schnepfentali filantropiumot Európahírű intézménnyé tette. A filantropisták jelentősége a testnevelés tekintetében jóval nagyobb hatású, mint a pedagógia vagy a művelődés más területén. Munkásságuk eredményeként vált a testnevelés az az iskolai oktatás részévé, melynek elismertetése kötelező bevezetése az egyes iskolatípusokban azonban csak az 1800-as évek második felében következett be.
