Siklódi Csilla szerk.: Sport Anno (A Sportmúzeum Kincsei 1. Budapest, 1993)

Az első olimpiák (Siklódi Csilla)

Művészeti versenyeket Stockholmban írtak ki először, párhuzamosan a sportversenyekkel. A zene, képzőművészet, sportépítészet, iroda­lom stb. kategóriákban beérkezett pályaműve­ket nemzetközi zsűri bírálta el. (1924-ben Bar­tók Bélát is felkérték a bíráló bizottságba, de más elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni.) Korábban Párizsban a sportlétesítmények ter­vezése kategóriában született egy szép magyar siker. Hajós Alfréd és Lauber Dezső közösen készített stadion-tervükkel második helyezet­tek lettek úgy, hogy az első díjat nem adták ki. Ez a terv soha nem valósult meg, de Hajós Alfréd nagyszerű tervezői tudását mindenki megcsodálhatja a margitszigeti Sportuszodá­ban, vagy a debreceni Aranybika Szállóban, hogy csak a két legismertebb munkáját említ­sük. Visszatérve a sporthoz, a kardvívóknak sike­rült visszavágni, csapatunk a döntőben legyőz­te az olaszokat. Egyéniben is Terstyánszky Ödön szerezte meg az első helyet — egy másik magyar versenyző, Petschauer Attila előtt. Még két aranyérmet hozhattak haza a küz­dősportok művelői. Kötöttfogású birkózásban a könnyűsúlyú Keresztes Lajos diadalmasko­dott. Az igazi nagy meglepetést Kocsis Antal okozta, aki a Magyarországon még nem nagy múlttal rendelkező ökölvívás légsúlyú csoport­jában lett aranyérmes. Az alig 20 éves verseny­ző számára ez csak a kezdet volt. Pályafutása során több olimpiai győzelmet nem szerzett, de világbajnokságot is és nagyon sok egyéb nemzetközi tornát nyert meg. Könyvünk írása­kor Floridában él, és a közelmúltban ajándé­kozta múzeumunknak trófeáit, érmeit. Nagy várakozás kísérte a Komjádi Béla által vezetett vízilabda csapat szereplését, akik azonban a döntőben már nem tudtak újítani, ezért csak az ezüstérmet szerezték meg a né­metek mögött. A visszavágóra a következő olimpiáig kellett várni. 1932-ben ismét Ameri­kában, Los Angelesben tartották az olimpiai játékokat. A magas útiköltség és a nagy gazda­sági válság okozta nehézségek miatt a koráb­biaknál kisebb létszámú magyar csapat vehe­tett részt a küzdelmekben. A szigorú váloga­tás tényleg csak az esélyeseknek nyújtott lehe­tőséget a kiutazásra, amit a csapat hat arany­érem szerzésével hálált meg. A kardvívók csapatban, és Piller György jó­voltából egyéniben is megszerezték a tőlük kö­telezően elvárt győzelmet. A vízilabda-csapat­nak végre sikerült a dobogó tetejére állnia. Vá­ratlan volt Pelle István tornász nagyszerű telje­sítménye. Műszabadgyakorlatban és lovon aranyérmet, korláton és összetettben ezüstér­met szerzett. A hatodik magyar aranyat ököl­vívásban Énekes István harcolta ki. A birkó­zók, Kárpáti, Zombori két ezüst, és Tunyogi egy bronzérmet szereztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom