Siklódi Csilla szerk.: Sport Anno (A Sportmúzeum Kincsei 1. Budapest, 1993)

Az első olimpiák (Siklódi Csilla)

A X. olimpia szervezettségében, jó rendezésében és a megdöntött csúcsok számát tekintve is kiemelkedett a korábbiakhoz képest. Nézőszámban is csúcsot döntöttek, több mint egymillió néző látta a versenyeket. Ez az anyagi sikert is biztosította, még akkor is, ha a rendezők olyan költségeket is vállaltak, mint külön olimpiai falu felépítése a férfiak számára. A nőket egy szállodában helyezték el. (Nők már Londonban bekapcsolódtak a tenisz és íjászat küzdelmeibe. Úszónők először Stockholmban szerepeltek. A magyarok elsőként a tornásznőket Amsterdamban szerepeltették. Ugyanitt vehettek részt először nők az atlétikai versenyekben. Az első olimpiai érmet szerző magyar nő Bogen Erna volt, aki Los Angelesben tőrvívásban harmadik lett.) A magyarokat a résztvevő 40 ország közül csak 5 tudta megelőzni a nem hivatalos, országok közötti pontversenyben. Nem csoda, hogy a diadalmas csapat hazatérése, fogadásuk társadalmi esemény volt, amire az Országos Testnevelési Tanács külön belépőjegyeket készíttetett. Világszerte feltűnést és elismerést a XI. berlini olimpián elért 10 aranyéremmel vívott ki magának a magyar csapat. Ennél több aranyérmet csak az amerikaiaknak és a németeknek sikerült nyerniük. Berlinben 1936-ban — Hitler hatalomra jutása után — náci propaganda célokra használták ki az olimpiát. Nagyszerű alkalomnak kínálkozott ez a világméretű esemény, hogy mai kifejezéssel élve, jó image-t alakítsanak ki magukról. Ennek érdekében az egész olimpia finanszírozása állami pénzből — és nem is kis összegből — történt. A német alapossággal felépített sportkombinát, olimpiai falu terveiért megérdemelten kapták a művészeti versenyek ,, városépítészeti tervek" kategóriában az aranyérmet a tervezők. A versenypályák mellett a külsőségekre is nagy figyelmet fordítottak. Ekkor élesztették fel az ókorban szokásos olimpiai láng szokását is. Az Olimpiában napsugár segítségével gyújtott lángot váltófutók vitték Berlinbe, a megnyitóra. Az eddigi legnépesebb magyar csapat — nőies férfi versenyzők egyaránt — igen elegáns formaruhában vonultak fel. Nagyon jól festettek benne a dobogón is, amit sokszor volt alkalom megcsodálni. A versenyrendezés sajátságaihoz tartozott, hogy a különböző sportágak döntőinek lezajlása után tartottak ugyan eredményhirdetést, ahol a győztest babérkoszorúval díjazták, de az ünnepélyes éremátadást később, mindig a stadionban tartották. A mediterrán hagyományú babérkoszorú mellett a germán ősvallásban olyan fontos szerepet játszó tölgyfa, azaz tölgy facsemete is járt az aranyérem mellé, hogy elültetve századokon