Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Srágli IMJOS: A magyar gazdaság, politika és a MAORT
A nitigyar gazdaság, pidilikji és ii M\0\K\' A gondokat megoldhatatlanná tette a MAORT katasztrofális anyagi helyzete. A legszükségesebb kiadások fedezésére és az esedékes munkabérekre bankoktól hitelt kellett felvenniük. A továbbiakban a pénzügyi gondok súlyosbodtak, noha a vállalat termelésének a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítania kellett volna. Termeivényeiért azonban egy fillért sem kapott. A szovjet hadsereg a MAORT-tól átvett üzemanyagért illetve a katonai célú kőolajszállításokért nem fizetett, de a kőolaj finomítók sem fizették ki a leszállított kőolaj ellenértékét, mivel maguk is nagyrészt fizetésképtelenek voltak. 102 Az 1933-ban kötött Szerződés, valamint a Pótszerződés a MAORT számára jogot biztosított a hazai ellátáson és a kincstári részesedésen felül termelt kőolaj szabad és a vállalat által bonyolítható értékesítésére. Ezzel a joggal azonban ekkor már nem élhetett. A jóvátétel és a szovjet export lebonyolításának jogát a szovjet érdekeltségű finomítók illetve a MASZOVOL kapták meg. így sem a Vörös Hadsereg ellátásából, sem a jóvátételből, sem az exportból a MAORT-nak számottevő bevétele nem származott. Bevételei még a munkabéreket sem fedezték. A legalapvetőbb szükségleteket is hitelekből kellett fedeznie.'" 3 Az ásványolajgazdálkodás miniszteri biztosa által kiküldött ellenőrök ellentmondásoktól terhes jelentéseikben már arra próbáltak indokot szolgáltatni, hogy a MAORT-ot államosítsák" 14 , de amennyiben ez nem lehetséges, az állam termelési részesedését (tehát azt az olajmennyiséget, melyért nem kell fizetni) növeljék. Úgy a MAORT állami tulajdonba vétele, mint a termelési részesedés növelése arra adott volna ugyanis lehetőséget, hogy növeljék a szovjet-magyar nversolajtermelő vegyesvállalat küszöbön álló létrehozásához a magyar apportot. Az. újjáépítés és a továbblépés az állam jelentős szerepvállalását feltételezte a gazdaság szervezésében. Az államnak a gazdasági folyamatokba történő beavatkozása már kezdetektől erősen érzékelhető is, azonban egyre határozottabb, erőszakosabb volt, s a politikai változásokkal párhuzamosan haladva egy centralizált rendszer kialakulása irányába mutatott. A baloldali polidkai erők jelentős előretörése, a gazdaságnak a politikai célok szolgálatába állítása a magángazdaság erőteljes korlátozását, majd teljes felszámolását vetítette elő. A hároméves terv célkitűzéseinek valóra válthatóságában a kőolaj mint energiahordozó, továbbá mint a külpiaci árucsere egyik - szinte általános - egyenértékese, nagy szerepet játszott. A terv ugyan az ásványolaj termelés növelését írta elő, de a kincstár bükkszéki kőolajtermelésének megszűnte után, az 1946. április 8-án létrehozott Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság (MASZOVOL) alig-alig bontakozó termelése mellett gyakorlatilag a MAORT termelésére támaszkodott." 1 " A MAORT jogi helyzetének rendezése, azaz a kincstári használatbavétel megszüntetése""' után még több nyitott kérdés maradt: a termelés mennyisége és növelési lehetőségei, az olaj ára, a tartozások megtérítése a MAORT-nak, a vállalat ügyeibe való - az Egyezmény és Szerződés által lehetővé tett ellenőrzésen túlnövő, a fegyverszüneti egyezményben megfogalmazottaknak ellentmondó - beavatkozás. Az idő előrehaladtával azonban a kérdőjelek mind nagyobbak lettek, leloldásuk egyre kevésbé tűnt lehetségesnek. 103 MOIM Arch. PS. 42/9. "" MOIM Arch. PS. 38/111., 42/2., Ol. /356. lO.CS. " M OI.XIX-t"-l-oo4.d. 14., HX-F-l-l9.d. 27. OLXDÍ-F-1-oo l.d.2., OL Z356. l.cs.4., MOIM Arch. Gy. 26/4. (1947. július 3.) "" Az olajbányászat hároméves tervéről Id. részletesebben: SRÁGLI 1986., 295-307. "* A kincstári használatba vétel megszüntetése csak 1945. november 24-én valósulhatott meg, akkor, miután az orosz katonai parancsnokság hozzájárult az üzemek birtokba való visszabocsátásához. M( )IM Arch. PS. 29/6., 42/4., Civ. 46/2., MAORT heti jelentések 1945.
