Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken
életének minél mélyrehatóbb megismerése érdekében résztémákat választottak kutatások tárgyául. Voltak, akik a faluba települt olajipari munkás és mérnökkolónia megismerésével, mások az idendtás változásával és egyéb, a mindennapok megismerését szolgáló témával foglalkoztak. Ebben a munkában a választott témám az 1960-as évektől tömegesen megjelenő kockaházak vizsgálata volt, amelyekkel feltevésem szerint nemcsak a falukép kapott új arculatot, hanem a család mindennapi élete is új alapokra helyeződött. Gellénházán ezek az épületek jórészt a régi zsúpos, vagy tömésfalú épületek helyére kerültek, az építéshez szükséges anyagi forrásokat pedig OTP hitel vagy BSH kölcsön biztosította. BSH vagyis Bányász Saját Ház hitelekhez a faluban megtelepedő olajiparnál munkát vállaló családok jutottak, aldk a pénzkölcsön mellé ingyenes terveket és építőanyag-szállítást is kaptak. Ilyen kedvező feltételek mellett az épületek az 1950-es évek második felétől gombamód szaporodtak a falu Kossuth Lajos névre keresztelt főutcáján. Lakói, pedig azok a fiatal családok lettek, akik a kor viszonyaihoz képest igen jó bérezéssel kaptak munkát az olajüzemben, ezért a mezőgazdaság átalakulása nyomán megváltozott termelési viszonyok között, a fizetett munkájukra alapozott, de a földtől el nem szakadt életmódot folytattak. A vizsgálat elmélyítéséhez, az eredmények értelmezéséhez szükség van a falu életében az olajiparral beköszöntött változásfolyamat megértésére. Ebben a viszonyrendszerben van helye az új háztípusoknak, bennük az újonnan megvalósult életminták vizsgálatának, a falu identitásának, a közösségi életnek, és még számtalan témának, amelyről a kötetben szereplő tanulmányok is szólnak. Dolgozatomban ezért nem a konkrét kutatási témámmal, hanem annak mintegy előzményével, a körülmények feltárásával foglalkozom, remélve, hogy ezzel segítem a kötet többi tanulmányának jobb megértését is. A „fekete arany" a% ország legarchaikusabb megyéjében A Zala megyei kőolajtermelés kezdetei az 1930-es évekre nyúlnak vissza, amikor a Budafapusztán feltételezett olajmezőn végzett fúrás sikeresnek bizonyult. A próbafúrást a kút elmélyítése követte, 1938-tól pedig a Magyar Amerikai Olajipari Rt. a MAORT létrejöttével megindult a rendszeres olajkitermelés. 13 " A MAORT-ot 1949-ben államosították, és a társaság MASZOLAJ vagyis Magyar-Szovjet Olaj Rt. né\ r en működik tovább. 131 A dunántúli kőolajtermelés második felvirágzása a nagylengyeli mezőhöz kapcsolódik, ahol az. 1950-60-as években elért 1 millió tonna fölötti termelés jóval megelőzte a lovászi és a budafapusztai mező teljesítményét. Az itt teltárt nagv viszkozitású gáztalan kőolaj nagyban hozzájárult ebben az időszakban Magvarországra erőltetett ipari termelés szénhidrogén igénvének kielégítéséhez. A felszínre hozott olajból kiváló útburkoló aszfaltot tudtak gyártani, amire kifizetődő igény mutatkozott, hiszen nagy erőkkel folyt az ország úthálózatának bővítése. 132 Az erőltetett termelésnek köszönhetően a kutak rövid időn belül elvizesedtek, ami a mező gyors kimerüléséhez vezetett. A Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalatot 1952-ben alapították, az ipartelepet azonban úgy választották meg, hogy közel legyen a kőolajmezőhöz, aminek fele Nagylengyelhez, fele pedig Gellénházához tartozott. A kérdéses részt később Gellénházához csatolták, ezáltal a település SRÁCI.I 2004 16. 181 SRÁGLI 2IKI4 107. ^ BACSINSZKY 1987 163.
