Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 3. A szociális törvényhozás és az olajipari munkások életére is kiható állami intézkedések

kapcsolatban. Ugyanakkor, amikor az olasz és német fasizmus szociális vívmányait emlegették különféle fórumokon, vizsgálták a nyugateurópai polgári demokratikus viszonyokat is, a polgári demokratikus rendszerek felé tekintés nem vesztette el teljesen bázisát.

64 Ez lehet egyik oka annak, hogy a szociálpolitika, bár kétségtelen, hogy indítékai közt a szociális demagógia politikai eszközként való felhasználása is szerepet játszott, kidolgozása során nem a fasiszta „szociálpolitika" módszereit követte, hanem szerepet kapott benne az amerikai, angol és francia minta is. A szociálpolitika indítékai között nem hanyagolható el, amit Heller Farkas hangsúlyozott: „A szociálpolitika ugyanis egyrészt a liberális gondolatvilágnak, másrészt a szocializmusnak visszautasításából keletkezett."

65 Óvatosabban fogalmazva, de ugyanezt mondta Bornemissza Géza iparügyi miniszter is: „A modern idők kívánalmainak megfelelően a magyar kormányzat sem térhet ki most már a szociális kérdéseknek fokozott tempóban való megoldása elől. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a szociális problémáknak a megoldását nem forradalmi úton kell megvalósítani, hanem fokozatos fejlődés útján".

66 Ez a reformmozgalom" azonban számos ellenvetéssel is találkozott: A Gyáriparosok Országos Szövetsége nemtetszéssel fogadta a kormány ez irányú elképzeléseit. A GYOSZ 1937 áprilisában tartott XXXV. közgyűlésén Chorin Ferenc elnöki megnyitójában hangsúlyozta: „Ma is örömmel üdvözlünk minden okos és józan szociálpolitikai intézkedést, de nem helyeselhetjük és tiltakoznunk kell az ijedtség szociálpolitikája ellen, az ellen a szociálpolitika ellen, mely pillanatnyi politikai megoldások kedvéért olyan terheket akarna az ipar vállaira rakni, amelyeket az nem bír el, mert attól az alapelvtől nem lehet bennünket eltéríteni, hogy csak az a szociálpolitika egészséges, életképes és gyümölcsöket hozó, mely a vállalatok teherbíró képességével számol."

67 A GYOSZ-nak ezek a fenntartásai, ellenvéleménye, mely egyúttal a „reformmozgalom" korlátait is tükrözte, akkor hangzottak el, amikor a törvényhozás a korábbi évekhez képest nagy aktvitással látott a szociális kérdések rendezéséhez. Az 1937: I. tc. a nők éjjeli munkája tárgyában a XXIII. Munkaügyi Egyetemes Értekezleten az 1934. évi egyezmény módosítására hozott döntést, az 1937: XXIV. tc. az öregségi-, rokkantsági és halálesetre