Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 3. A szociális törvényhozás és az olajipari munkások életére is kiható állami intézkedések

kártalanításáról (1928: XXX. tc. és 1935: XXIII. te.); az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi biztosításáról (1928: XXXII. tc.); a legkisebb munkabérek megállapításáról (1932: XIX. tc.).

60 Önmagában véve azonban az, hogy ezeket az egyezményeket becikkelyezték, természetesen nem jelentette, hogy azokat maradéktalanul be is tartották volna. Ahhoz, hogy az egyezmények átmenjenek a gyakorlatba, konkrét szabályozás lett volna szükséges, de erre vonatkozó jogszabályok csak később születtek.

61 Magyarország az ipari munkaügy szabályozása terén elég korán alkotott jogszabályokat: az 1840: XVII. tc. a gyárak jogviszonyai mellett a fiatalkorúak munkaidejére is tartalmazott szabályokat. Hasonlóképpen az 1872: VIII. tc. is érintette a fiatalkorú munkások védelmét. Az 1884: XVII. tc. több intézkedést is hozott a női munkáról, az ipari viszályokról, a betegsegélyző pénztárakról.

62 A magyarországi munkaügyi törvényhozás a XIX. században úgy-ahogy lépést tartott a nemzetközi élvonallal. Az elmaradás azonban a század végétől megkezdődött. Az említett nemzetközi egyezmények becikkelyezése ellenére lényegi lépés az 1930-as évek közepéig nem történt. Az ekkor már elodázhatatlan rendezés több gondolatkörből indult, az évtized közepére megfogalmazódó politikai elképzelésekre, gazdasági lehetőségekre és emellett reális felismerésekre támaszkodott. A genfi ajánlások, a Magyarország számára ekkor még fontossággal bíró nyugat-európai államokban a munkáskérdésben vallott álláspont és az erősödő munkásmozgalom kényszerítő hatása mellett a szociálpolitikai kérdések napirendre kerülésében nem kis szerepet kapott az a felismerés, mely megfogalmazódott az 1936. évi közigazgatási továbbképző tanfolyamon: „Ma már túlhaladott álláspont az, hogy a gazdasági élet törvényeit büntető rendelkezésekkel módosítani, szociális viszonyokat pedig rendőri intézkedésekkel helyes mederbe lehet terelni."

63 Akkor, amikor Magyarországon a szociális kérdések napirendre kerültek, a politikai életben kibontakozóban voltak fasisztabarát tendenciák, de a kérdéskörben nem ezek a törekvések a meghatározók. A politikai élet szintjén, a tudományban különféle nézetek keveredtek a szociálpolitika elvi és gyakorlati problémáival