Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)
I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 1. A magyarországi kőolajbányászat és -feldolgozóipar fejlődése 1939-ig
a kőolaj és aszfalt termelésére, feldolgozására, az olajipar kialakulására ugyanazok a gátló tényezők - főként a tőkehiány - hatottak, melyek az egész hazai gazdasági fejlődést hátráltatták. Kőolajból az ország behozatalra szorult. Fejlődött viszont a feldolgozóipar, Romániából, Galíciából és Oroszországból származó nyersolajat dolgozva fel. Az első jelentős finomítót Fiúméban létesítették 1882-ben, majd a következő évben Budapesten egy újabb, a Magyar Petróleumipar Rt. kezdte meg működését. 4 Az 1882. évi XVIII. tc. még a finomítóipar fejlődését támogatta adó- és vámszabályaival, de 1893-tól a kormány a kőolajtermelés hazai fejlesztését is szorgalmazta, állami kedvezményeket, támogatást ígérve a kutatásra vállalkozó hazai és külföldi tőkéseknek. Nagyobb tőkebefektetést igénylő beruházásokba azonban csak kevesen kezdtek. A munkálatokat a tőkehiány mellett a szakértelem hiánya is akadályozta. 5 A század elejének ipari fejlődése, a fogyasztás szerkezetének változása (a világításra való felhasználás mellett a robbanómotorok elterjedése, azoknak az iparban, de főleg az egyre nagyobb ütemben fejlesztett hadseregekben való használata) kőolajhiányt eredményezett világszerte. A termelés folyamatosságának biztosítása, a növekvő mennyiségi igények az állami beavatkozást sürgették Magyarországon is. Kőolajfinomító iparunk 1882 után folyamatosan fejlődött: 1898-ban 'már 13 gyártelepen dolgoztak fel nyersolajat. 6 Az első világháború küszöbén a termelés közel 80 %-át, évi 560.000 tonnát 12 üzem biztosította. A háborút megelőző néhány év konjunkturális viszonyai 1913-ban megszakadtak, nagy visszaesés mutatkozott a finomítóipar területén is. Ekkor 28 működő gyártelepről gyűjtött adatokat az iparstatisztika. 7 A vesztes háború és az azt Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződés következtében a kőolaj finomítók számban és kapacitásban is jelentős része határainkon kívülre került (lásd: I. sz. melléklet). A háború előtti 12 nagyobb és 16 közép és kisebb kőolaj finomítóból a trianoni országhatárokon belül mindössze 6 nagyobb és 6 kisebb finomító maradt. 8