Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 1. A magyarországi kőolajbányászat és -feldolgozóipar fejlődése 1939-ig

Kőolajfinomítók és kapacitásuk az 1920-as évek elején Vállalat Kapacitás (tonna/év) Vacuum Oil Co., Almásfüzitő 80.000 Magyar Petróleumipar Rt., Budapest 80.000 Budapesti Ásványolaj finomító Rt., Budapest 30.000 Hazai Kőolajipar Rt., Budapest 30.000 Sátoraljaújhelyi Petróleumfinomító Rt., Sátoraljaújhely 15.000 Nyírbogdányi Petróleumfinomítógyár Rt., Ny írbogdány 15.000 Bodrogkisfaludi Petróleumfinomító Rt., Bodrogkeresztúr 8.000 Lardoline Zsiradék és Vegyészeti Gyár Rt., Budapest 6.000 Zwieber Fivérek és Tsa. Petróleumfinomító, Kemecse 6.000 Első Szabolcsi Olajipar Rt., Kemecse 5.000 Petróleumipar Rt., Nyírbakta 4.000 Kisvárdai Petróleumfinomító, Kisvárda 4.000 1921-ben tehát mindössze 6 jelentősebb finomító működött Magyarország területén. Számuk és kapacitásuk azonban 1930-ig folyamatosan növekedett. Az 1884-ben üzembe helyezett, a Freund család tulajdonát képező Magyar Petróleumipar Rt. mellett Budapesten működött az 1891-ben alapított Budapesti Ásványolajgyár és az 1906ban épült Hazai Kőolaj finomító Rt. gyára. A hosszabb távon életképes, jelentősebb gyárak közé tartozott a Vacuum Oil Co. Rt. almásfüzitői kőolaj finomítója, melyet - egy 1899-ben létesített kereskedelmi vállalkozásból kifejlesztve, nevének megtartása mellett - 1904-06-ban épített fel a New York-i Socony- Vacuum Oil Co. Az országban a trianoni döntés után megmaradt kisebb olajfinomítókat 1924-ben Fanto Művek Rt. néven egyesítették, de 1933-ban nyerte el végleges formáját, miután a Budapesti Ásványolaj gyárral és a Magyar Olaj- és Vegyipari Rt.-gal fuzionált. Neve ettől kezdve: Fanto Egyesült Magyar Ásványolaj gyárak