Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

koszt. Délelőtt 10 óra körül elindultam az Elevala nevű, mintegy 40 tonnás, segédmotoros kormányhajón a Cap Vogel félszigetre, ahol az első munkaterületem volt. A hajócska piszkos, mocskos, a kapitány mezítlábas, durva fehér ember, a hajó személyzete 7 barna pápua. Az Elevala motorja 45 lóerős volt, de kedvező szél esetében vitorlákat is használt. Hajócskánk óránkénti sebessége elérte a 8 mérföldet. Első kikötőhelyünk Samarái volt, amely Port Moresby-től 250 mérföldnyi távolságban volt. Ez a hely Új-Guinea szigetének legdélkeletibb csücskén fekszik egy kis szigeten. A hajó által felvert habokban éjjel száz és száz világító pontocskát lehet látni, amelyek úgy világítottak, mintha szentjánosbogarak lettek volna. Ezek világító tengeri állatok voltak. Sok repülő hal kisérte hajónkat. Egy előnye volt hajónknak, és pedig az, hogy nem volt poloskás. Sem a WC, sem a mosdó nem működött. Csak egy nyomorúságos kicsi kabin volt ezen a hajón. Az asztalterítő és az edények nagyon mocskosak voltak. A pápua legénységnek semmi alvóhelye nem volt, ezek összevissza hevertek az expedíció ládáin, csomagjain. Viharlámpák világították éjjel a hajót. Stronge, az egyik hozzám beosztott geodéta, akit a pápuák máris Maszter Lábúmnak kereszteltek el, napszúrásról panaszkodott, egész nap nem evett, de mégis hányt. Az volt a különös, hogy bár a hajó hánykolódott, de ez mégsem volt kellemetlen. Erre felé a Déli tenger vize gyönyörű kék. 1928. február 10.10 óra tájban a Marri Passon haladtunk át. Samaráiban összcszólalkozásom volt a kapitánnyal. Mindig részeg volt ez a paraszt. Kisült, hogy nem is ő az Elevala kapitánya, hanem csak helyettesíti a beteg kapitányt. Úgyszólván Samaráitól kezdve nekem kellett átvenni a hajó vezetését, pedig kevés tengerészeti ismeretem volt, de tudtam térképet olvasni. Szerencsére a hajón minden szükséges térkép megvolt. A Moszkító szigeten lévő rendőrállomástól velünk jött Mr. Atkinson, az ő Whale Boatján. Ő volt ennek a területnek a rendőrfőnöke. Ö Giváig kísért, amely a Cap Vogel-féle sziget kikötője. Baniara korallszigetecskén sok a kókuszpálma és a pulyka. Baniarán a bennszülöttek egyensúlyozó rúddal ellátott canoekon sok, fözésre való banánt hoztak eladásra. 1928. február 11. Szombat. Givában a Cap Vogel Oil Co. Ltd-nek volt egy kis háza és raktára. Itt várt reánk Mr. F. L. Dolton, a nevezett vállalat vezetője és felesége, akik útban voltak Brisbane felé. 1928. február 13. Giva környékén szágó-mocsár terül el. Itt hozzáfogtam