Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

Magyarország kőolaj importáló országból kőolajtermelő országgá lépett elő. A budafapusztai olaj mező termelésbe állítása azonban csak a kezdete volt a MAORT sikercinek: 1940-ben a lovászi, 1941 -ben a lendvaújfalui mezőt tárták fel és állították termelésbe. A növekvő mennyiségű kőolaj finomítókba szállítására - a nehézkes és költséges vasúti szállítás helyett -1941 -ben megépítették a Bázakerettyét Budapesttel összekötő csővezetéket, Európa akkor leghosszabb kőolajtávvezetékét. A kőolajjal együtt termelt nedvesgázból a gazolin leválasztására 193 9-ben Bázakerettyén, maj d Lovásziban is gazolintelepet építettek. Ezekben az években teljesen kiépült a MAORT magyarországi szervezete. Központja Budapesten volt, de a növekvő termelés igényelte operatív irányítási feladatok ellátására Nagykanizsán kerületi központot hoztak létre. Az olaj vidék gyors ütemű üzemi és lakásépítkezései, az út- és hídépítések szükségessé tették a Tervezési és Építési Osztály létrehozását. A vegyészeti munkák elvégzésére Nagykanizsán központi laboratóriumot, a gépi berendezések javítására és alkatrész utánpótláshoz előbb Bázakerettyén műhelyt létesítettek, majd hozzákezdtek a nagykanizsai "Vasvázas" - a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár elődje - felépítéséhez. A magyar kincstári kutatások által feltárt bükkszéki olaj mező termelése 1939. után gyorsan apadt. A geológiai és geofizikai munkálatok azonban tovább folytatódtak, de eredménytelenek maradtak. A nagyobb tőkét és korszerűbb technikát követelő alföldi terület kutatására az állam a háború alatt nem vállalkozhatott. Az Alföld, a Duna-Dráva sarok és a Muraköz mintegy 30.000 km2 területére egy német vállalat, a Wintershall A. G. kért és kapott kutatási és bányászati jogot. Az erről szóló első egyezményt 1940. augusztus 26-án írták alá, s rövidesen a cég megalakíthatta magyarországi leányvállalatát a Magyar-Német Ásványolajművek KET.-t (MANÁT). A MANÁT a MAORT-hoz hasonlóan kiterjedt geofizikai vizsgálatokat végzett az Alföld egész területén, s ennek alapján kezdte meg a fúrási munkálatokat. Tótkomlós, Ferencszállás, Sándorfalva, Kőrösszegapáti környékén és a Muraközben 22 kutatófúrást mélyítettek korszerű (Rotary) berendezésekkel.