Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

A fúrásoknak elsősorban tudományos értékük volt nagy, de kitermelésre érdemes mennyiségű kőolajat nem találtak. Igazolták - a Tótkomlós-1. sz. kút kitörése kézzelfoghatóan is bizonyította - hogy az Alföld területén is vannak szénlüajogén-felhalmozódások. A második világháború kitörése után a magyarországi szénhidrogénkutatásban és- termelésben is jelentős változások sorozata kezdődött. Egyrészt a mennyiségi igények növekedése gyakorolt fellendítő hatást, másrészt a politikai és katonai helyzet alakulása következtében szervezeti módosulások mentek végbe, a területi változások pedig újabb szénhidrogén-termelő területekkel gyarapították az országot. Észak-Erdély és a Muraköz visszacsatolásával két régi kutatási terület került a magyar kincstár fennhatósága alá. A tovább folytatandó kutatásra és a felkutatott készletek kitermelésére a kincstár az 1911 : VI. tc. alapján újabb koncessziókat adott. 1942. szeptember 10-én megalakult hatmillió pengő alaptőkével a Magyar-Olasz Ásványolaj ipari Rt. (MOLÁRT), melyben a magyar kincstár 55%-kal, a római Azienda Generali Italiana Petroli (AGIP) 45%-kal vállalt érdekeltséget. Engedményes kutatási területe az ország északkeleti részén, Nagybánya, Beregszász, Munkács, Ungvár, Máramarossziget, Huszt és Kőrösmező között mintegy 20.620 négyzetkilométer volt. A háborús események miatt a reményteljes Izaszacsal környéki terület kutatását azonban nem tudták folytatni. Észak-Erdélyben a kincstár által a MAORT-tal bérmunkában végeztetett kutatási, fúrási munkálatok (Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Vasasszentgotthárd, Vasasszentegyed, Szentistván, Marostelek környékén 1940-44. között 31 fúrás mélyült) tárták fel az észak-erdélyi gázmezőket, melyeknek kihasználására a magyar kormány az 1943. augusztus 18án alakult Erdélyi Földgáz Rt-nek adott engedményt. A Muraközben már több mint egy évszázada ismert, a XIX. század végétől egyre intenzívebben termeltetett terület (Szelence és Bányavár környéke) kutatására és további termeltetésére az olasz és német tőke kapott lehetőséget. Az 1942. december 29-én alakult Muravidéki Ásványolaj ipari Rt-ben (MÁRT) lévő magyar kincstári jogok átruházása után az Olasz-Német Muravidéki Ásványolaj ipari Rt. (ONÁRT) a terület egyedüli kedvezményezettje lett. Az olasz (AGIP) és német (MANÁT) tőkét egyesítő vállalkozás 1943-ban feltárta a petesházi előfordulást. A második világháború kitörése a kőolajat elsődleges fontosságú stratégiai