Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/8. fejezet Számadás és megemlékezés

CSONKÁS SÁNDOR 19201920. szeptember 26-án született Nagykanizsán, szülei egyetlen gyermekeként. A muraközi Perlakról származó édesapja — Csonkás József — jó nevű úri szabó volt Nagykanizsán. Az elemi iskola után négy év gimnáziumot végzett, majd édesapja mellett kitanulta a szabó mesterséget, segédlevelet szerzett. Beiratkozott a kereskedelmi iskolába, ahol 1941-ben érettségizett. Érettségi után Nagykanizsán jelentkezett munkára a MAORT Munkaügyi Osztályán. Július közepétől Lovásziban dolgozott, mint tisztviselő. Kútfejen Sóséknál lakott albérletben. 1941. október 13-án behívták Sopronba katonának, ahol tartalékos tiszti iskolát végzett. 1943-ban kivitték a frontra. 1944. július 26-án már mint zászlóalj segédtiszt sebesült meg az orosz fronton. Vállsérüléssel a nagykanizsai kórházban kezelték. Gyógyulása után ismét jelentkezett munkára a MAORT-nál és 1945. május közepétől Pusztaszentlászlón dolgozott, mint raktáros. 1947. nyarán - a raktárvezető Pálffy István áthelyezését követően raktárvezetői kinevezést kapott. 1948-ban házasságot kötött Szilvás Elvirával a helyi, közismert vendéglős Szilvás János nagyobbik lányával. 1954-ben megszületett egyetlen leányuk Erika, aki a zalaegerszegi Kölcsey Gimnázium tanára. 1950-ben Bázakerettyére helyezték, ahol hamarosan raktárvezető lett. 1970. január 1-tól a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gellénházi központjába került. Itt nyugdíjazásáig, 1980-ig, az Anyaggazdálkodási Osztály osztályvezető-helyetteseként dolgozott. A nagyvállalat elismert és megbecsült tisztviselője volt. Szakmai munkájában a pontosság, nagy anyagismeret és szorgalom jellemezte. Tisztelték és szerették. Diák-korától kezdve sportolt, a téli sportok zalai lehetőségeit jól kihasználta, síelt és korcsolyázott. Közvetlenül a háború után, a hadsereg elhagyott síléceit újítottuk fel a szentlászlói üzemi asztalosműhelyben, ebben a többünket érdeklő munkában Csizinszky Laci és Csonkás Sándor volt a szakértő, majd ők ketten bizonyították, a minket körülvevő dombokon is van jó síterep. Nyugdíjas korára két hobbija maradt. Az egyik, a horgászás a Balatonon, de a közben kialakult helyi horgásztavon is. A másik, a ma is meglevő, a kertészkedés. A téli hónapokat Zalaegerszegen városlakóként tölti, de a tavasz visszacsábítja Pusztaszentlászlóra. Ma már egészségi állapota határozza meg a kertben töltött időt és a munka mennyiségét. Már fiatal kora óta szenvedélyesen fotózott. Az 1950-es évek közepe óta színes felvételeket készített és saját maga dolgozta ki a képeket otthon. Aktív tagja volt - 1959-től - a Nagykanizsai Fotóklubnak. Több művészeti fotójával díjat nyert fotókiállításokon.