Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/8. fejezet Számadás és megemlékezés

FÁBIÁN ISTVÁN 1926Igazi zalai, pusztaszentlászlói: itt született, de már a szülők szülei is. Az elemi iskolában kitűnő tanuló volt. A tanító úr rábeszélésére és a nagykanizsai rokonok segítségével kezdhetett középiskolába járni. Nyáron arató-munkás és ehhez a keresethez a szülőktől csak minimális támogatás kellett. Itt is kitűnő tanuló, tandíjmentes és ösztöndíjas. A családi szegénységet 1941-ben édesapja MAORT-os fizetése váltotta fel. így most már a zalaegerszegi továbbtanulásra lehetőség nyílt. Három év után ő is követte édesapját. Az 1943/44-es „rövid tanév" után 1944. április közepén a pusztaszentlászlói üzem dolgozója lett. „Boldog voltam, mert ötször annyit kerestem, mintha az uradalomba jártam volna aratási munkát végezni" - írja erről a korról. A légó-figyelő szolgálatra kapott beosztást. O volt szolgálatban azon a július végi vasárnapon, amikor Kerettyét bombázták, de a figyelőtoronyból látta (együtt láttuk!) a HE-27-es kutat ért gépágyú-géppuska támadást is. Szeptemberben - pár napos távollét után visszatérve az iskolából - a Termelési Osztályra helyezték. Az 1945. január 23-i levente bevonultatás ellen már nem adhatott felmentést a MAORT. Nyolc hónapos kemény időszak - életveszély és nagy gyaloglások, orosz fogság Jassiban - után szeptember 11-én újra itthon, Pusztaszentlászlón. Tanulmányi szabadságot kért és kapott, így 1946. júliusában érettségizett. A „B-lista" nyomán egy időig távol került az olajipartól, de a visszatérés vágya meg a sors segítsége együtt eredményezte a folytatást. Az olaj- és gáztermelés adminisztrációja (elszámolása) lett a szakterülete. 1949. június 1-én áthelyezték Kerettyére, de ott is a hahóti üzem adataival is O foglalkozott. Közben elvégezte az olajipari technikumot, végigdolgozott többhónapos, három-műszakos termelői munkát: volt kútkezelő, szeparátor- és tankkezelő. Ezután már termelési technikusként tevékenykedett. 1965. december 1-én Gellénházára helyezték, termelési csoportvezetői beosztást kapott, sok és szép munkával. Több mint négy évtizedig szolgálta az olajipart, 1987. január 1-én vonult nyugállományba. Nyugdíjasként Pusztaszentlászlón él, kétszáz lépésnyire a H-5-ös kúttól. A hobbi: 300 négyszögöl szőlő és a présház! Azt hiszem mulasztás lenne, ha baráti kapcsolatunk alapján nem mondanék személyes véleményt is róla. Közhelynek tűnhet, de mégis le kell írni, nyugodt, szorgalmas, pontos a munkában, jó kedvű a társaságban, a katonanóták, népdalok és a zalai nóták nagy ismerője. Középiskolai érettségivel lett tisztviselő, de az olajipari technikum elvégzésére is talált időt és módot. Talán az emberek sorsának intézése - irányítása területén, talán felsőoktatási rendszerünkben meglévő hibák miatt Fábián István nem válhatott a szakma egyik vezetőjévé. Minden bizonnyal Miskolc messze volt Kerettyétől. Nagy kár.