Benke István, Peter Huber: Palackba zárt bányászat (MOIM Közleményei 29; Zalaegerszeg, 2006)

JEGYZETEK / ANMERKUNGEN

JEGYZETEK / ANMERKUNGEN 1. Egymáshoz igen hasonló „kálváriadomb" üvegek a következő gyűjteményekben találhatók: E. H. magángyűjtemény, Chemnitz; M. G. magángyűjtemény, München; L. H. magángyűjtemény, Németország; HUBER magángyűjtemény, Bécsújhely, (56. sz.); SZLOVÁK NEMZETI MÚZEUM néprajzi osztály, Turócszentmárton, (lelt. sz. 34591); SZLOVÁK BÁNYÁSZATI MÚZEUM, Selmecbánya, (lelt. sz. 1605); NÉPRAJZI MÚZEUM, Budapest, (lelt. sz. 109.611.). Néhányat ezen üvegek közül a dugóján szignáltak. Például a Huber-gyűjteményéből származó palackot „Druzicki Joha" felirattal, ahol nem minden betű olvasható. Összehasonlítható Hidvéghy A. (1901): „A Selmecbányái kálváriadomb eredetének története" c. művével. 1. Einander sehr ähnliche Kalvarienbergßaschen befinden sich in folgenden Sammlungen: Privatsammlung E. H., Chemnitz; Privatsammlung M. G., München; Privatsammlung L. H., Norddeutschland; Privatsammlung HUBER, Wiener Neustadt (Nr. 56); SLOVENSKÉ NÁRODNÉ MÚZEUM, Etnograficky ústav, Martin (Inv.-Nr. 34591); SLOVENSKÉ BANSKÉ MÚZEUM, Banská Stiavnica (Inv.-Nr. 1605) und NÉPRAJZI MÚZEUM, Budapest (Inv.-Nr. 109.611.). Einige dieser Flaschen sind am Stöpsel signiert. Beispielsweise die Flasche aus der Sammlung Huber mit „Druzicki Joha", wobei nicht alle Buchstaben gut leserlich sind. Man vergl. auch Hidvéghy A. (1901 ): Geschichte des Ursprunges des Schemnitzer Kalvarienberges. 2. Katalógus, 1997: Gottorf a barokk fényében. 2. KATALOG, 1997: Gottorf im Glanz des Barock. 3. Az „óriás" egy lóvontatta csille 4 henger alakú kerékkel és függőleges vezetőgörgőkkel, a palló sínen („rudas") gördülve, túlnyomórészt Körmöcbánya és uradalmai vidékén használták a 19. századig. 3. Ein Riese ist ein von einem Pferd gezogener Hunt mit 4 walzenförmigen Rädern und vertikalen Führungsrollen, auf Bohlenschienen („Gesteng") laufend, vorwiegend in Kremnitz und Herrengrund bis in das 19. Ih. verwendet. 4. Egy JOHANN GERVASIUS WANGL, magyaros írásmódban Vang(e)l nevezetű pécsi postamestert és gabonaszállítót 1794-ben II. FERENC császár magyar nemesi rangra emelt (Acta gen. (A39), 1794, 11242 sz. magyar udvari kancellária, Magyar Állami Levéltár, Budapest). 4. Ein JOHANN GERVASIUS WANGL (ungarische Schreibweise: Vang(e)l), Postmeister zu Pécs und Getreidelieferant, wurde 1794 von Kaiser FRANZ II. in den ungarischen Adelsstand erhoben (Acta gen. (A 39), 1794, No. 11242, Arch. ung. Hofkanzlei, Ung. Staatsarchiv Budapest). 5. Esetleg STOLLNER MÁTYÁS Selmecbányáról. Összevethető Kresz 1963. 142. oldallal. Az „Arany bányakönyv"-be\\ (Vozár 1938. 48-49. oldal) a grubenfeldi Ferdinánd-aknában egy Matthiae-Stollen szerepel. 5. Möglicherweise der Matthiasstollen bei Schemnitz. Man vergl. Kresz 1963, Seite 142. Im „Goldenen Bergbuch" (Vozár 1983, S. 48-49.) ist im Ferdinandschachter Grubenfeld ein Mathiae-Stollen vermerkt. 6. Schmidt 1959. 2. és 36. oldal, Schmidt I960. 116. oldal, Kornbauer 1965. 43. oldal, Heller 1981. 109. oldal. 6. Schmidt 1959, S. 22 und 30, Schmidt 1960, S. 116, Kirnbauer 1965, S. 43, Haller 1981, S. 109.