Benke István, Peter Huber: Palackba zárt bányászat (MOIM Közleményei 29; Zalaegerszeg, 2006)

BÁNYÁSZPALACKOK MAGYARORSZÁGI MÚZEUMOKBAN ÉS MAGÁNGYŰJTEMÉNYEKBEN

munkák művészien megkomponált életképekkel, a technológiát, a szerszámokat, a korábbi bányász díszegyenruhákat hitelesen bemutatva. A hársfából kifaragott figurák, a barokkosán, vagy csipkeszerű aprólékossággal készített tartóoszlopok, ezek díszítése, aranyozása igazi képzőművészeti alkotás. Feltehetően ezeket a bányaiskola hallgatói, vagy nyugdíjas bányatisztek készíthették, hiszen ügyeltek még arra is, hogy a figurák ruháival különbséget tegyenek a soknemzetiségű és rangú bányászok között. A bányászpalackok készítéséhez a bányamunka három feltételére: ügyességre, kitartásra és leleményességre volt szükség. A Kárpát-medencében csupán a felvidéki bányaterületről kerültek elő bányászpalackok. Típusaik alapján megállapítható, hogy nem sokan lehettek ezeknek a mesterei. A feljegyzések szerint egy-egy család tradíciója volt a készítés, apáról fiúra szállva az alkotás tudománya. Ipartörténeti szempontból azok a bányászpalackok értékesek, amelyek az I. világháború előtt készültek, így elsősorban ezeket célszerű számba venni. Sajnos a palackok közel fele igen rossz állapotban van, restaurálásra szorul. Különösen a 18. században készült palackokba beépített piritek elbomlottak, tönkretéve a többi részeket is. A rosszul záró palackoknál a használt ragasztó felbomlott, elgombásodott az üveg belső falára lerakódva, aminek következtében különösen az alsó szintek összeomlottak, a csapok kilazultak. Ezek fényképezése is lehetetlen. A BÁNYÁSZPALACKOK LEÍRÁSA A rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon jelenleg 46 darab I. világháború előtti bányászpalack található. Ezek közül 31-et múzeumokban őriznek, 8 magántulajdonban van, 7 darabnak a jelenlegi tulajdonosát még nem sikerült felderíteni. Természetesen a számbavétel nem pontos, magángyűjteményekben még több példány is lehet, de esetleg a múzeumok raktáraiból is előkerülhet, amire már volt példa a miskolci kiállítás alkalmából. Ezek a bányászpalackok is mind a Felvidéken készültek, a jelenlegi szlovákiai bányavidéken. Meg kell jegyezni, hogy nem bányászati tárgyú türelemüvegek korábban is készültek Magyarországon, amelyeket most múzeumok őriznek. Köztük számos darab igazi remekmű, de ezek számbavétele nem tartozik e tanulmány tárgykörébe. A bányászpalackok közül csak 8 rendelkezik a készítési idő vagy az alkotó megjelölésével, de a többi palack a motívumai, vagy Peter Huber típusrendszere alapján jó megközelítéssel azonosítható. A 18. században készült palackok közül több olyan rossz állapotban van, hogy nehéz a beépített tárgyak pontos számbavétele. A 18. században készült bányászpalackok 1. A legértékesebbek a 18. században készült bányászpalackok. Számbavételüket azokkal kezdjük, amelyeken megtalálható a készítési dátum. Úgy látszik, nemcsak a könyveknek, hanem a bányászpalackoknak is megvan a maguk sorsa. Különösen vonatkozik ez a jelenlegi adatok alapján a Kárpát-medence legrégebbi bányászpalackjára, amely az 1737. évi dátumot