Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

AZ ÉPÍTÉS MENETE

einknek eszébe sem jutott volna, hogy ilyen gondossággal járjanak el egy ilyen lényegtelen esetben., ha egyáltalán valakinek az eszébe jutott volna, hogy oda kerékvetőt építsen. Megnyugodtam, talán kissé el is mosolyodtam. Tovább magyarázni és kommentálni a vendéglátóm csodálkozását valószínű felesleges. Az eset is kellő magyarázat arra, hogy miért váltotta ki a szovjet környezetben a magyarok által végzett munka minősége az igen magas elismerést. A végleges lakóépületek gyors és korai megépítése nagyon kellemetlen következménnyel járt. Arra számítottunk, hogy az épületeket, ha elkészülnek átadjuk a megrendelőnek, azaz a szovjet félnek, helyezzék üzembe és telepítsék be lakókkal. Nem így történt. A szovjet fővállalkozó és főmegrendelő részéről először különböző hiányosságokat próbáltak felfedezni. A kevésszámú hibát kijavítottuk, a hiányokat pótoltuk. Mindezek ellenére az átvételt megtagadták, közölték, hogy részleges átadás-átvételre nem kerülhet sor. Az Állami Bizottság, amely hivatott volt az átvételi eljárás lebonyolítására, az átvételt csak az ipari és egyéb létesítményekkel együtt kívánja megejteni. A dolog több mint kellemetlen volt. Azt jelentette, hogy akár két éven keresztül nekünk kellett az elkészült épületeket őrizni, állagmegóvásáról gondoskodni. Erre egyáltalán nem voltunk felkészülve és nem is kívántunk felkészülni. Ennek létszám és anyagi igénye volt, mindkettőt szerettük volna elkerülni. Az erre való felkészülés helyett hadjáratot indítottunk a legkülönbözőbb szervek irányába. ígéreteket kaptunk, más nem történt. Közben beköszöntött a tél, a lakások ott álltak üresen, hitetlenül, lezárva. Nem gondoltunk arra, hogy ebből komolyabb baj is lehet. Tudni kell, hogy a lapostetejű épületek tetején összegyűlő csapadék az épületen belül a lépcsőházakban elhelyezett függőleges ejtőcsöveken keresztüljut le az alsó lakószint alá, ahonnan a kiköpő csöveken keresztül folyik ki a szabadba és jut be a felszíni csapadékelvezető rendszerbe. Tél folyamán a tetőn összegyűlő hó, amikor a hőmérséklet napközben az olvadáspont fölé emelkedett, megolvadt, majd éjszaka megfagyott. E folyamat következtében a kiköpő cső végénél a lecsorgó víz megfagyott. Az ismétlődő jelenség végső soron teljesen eldugaszolta a kifolyókat, a lépcsőházi ejtőcsövek is felteltek vízzel. Erősebb hideghullám miatt a terjeszkedő jég miatt megrepedtek a csövek. Amikor jött a tavaszi erősebb felmelegedés a tetőn keletkezett hólé az eldugult kifolyók miatt nem tudott