Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

AZ ÉPÍTÉS MENETE

eltávozni. A lépcsőházi ejtőcsövek repedésein keresztül a rengeteg víz bejutott a lépcsőházakba, a folyosókra, onnan pedig a lakásokba. A négyemeletes lakóház minden szintje víz alá került. A kifestett, szőnyegpadlóval ellátott, a papírtapétával kitapétázott helyiségek átáztak. Siralmas látvány tárult elénk, amikor felfedeztük a történteket. A százlakásos épületnek 70-75%-a kisebb, de inkább nagyobb mértékben elázott. A vizet gyorsan eltávolítottuk. Segítségünkre jött, hogy viszonylag melegebb napok következtek, így az egész nap szellőztetett lakások a vártnál gyorsabban száradtak ki. Váljék becsületére minden, az építésben és a szükséges anyagok gyártásában részt vett vállalatnak, hogy a jó minőség miatt, amikor minden kiszáradt, a beázott lakásoknak csak egy egész kicsi részében kellett szőnyegpadlót vagy tapétát cserélni. Későbbiekben, hosszas - és talán mondható -, még erőszakosabb fellépés után sikerült elérni, hogy az elkészült létesítményeket ideiglenes formában átvegyék és használják. Az Állami Bizottság részéről a végleges átvételre a munkák teljes befejezése után került sor