Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

AZ ÉPÍTÉS MENETE

is alaposan és kritikusan szemlélte végig az összes munkahelyünket. Természetes, hogy megnézte az épülő és a már elkészült lakásokat is. Ott helyben, de még később is, amikor elutazása előtt összefoglalóan értékelte a látottakat, a legnagyobb örömünkre, de egyben a csodálkozásunkra is. Nagyon magasra értékelte a magyarok által végzett munka minőségét, különösképpen a már kész lakásokat, és elsősorban a belső szakipari munkákat. Elmondta, ha nem vagyunk ellene, elhozná a magyar szakaszra szovjet építők egy csoportját, hogy példát vegyenek a magyar építőktől hogyan kell minőséget produkálni. Saját szavait kiegészítve mondta, hogy a többi szakaszon dolgozó más országok képviselőit is el fogja csalni egy kis „tapasztalatcserére" hozzánk. Az elismerést természetes örömmel nyugtáztuk, de túlzottnak ítéltük meg a magas minőségre vonatkozó megállapításait. Azért volt előttünk érthetetlen az értékelés, mert az égvilágon semmi különöset nem csináltak dolgozóink, csak annyit, mint amihez hozzászoktak a hazai építkezéseken. Ami többletet jelentett, az mindössze annyi volt, hogy magunknak és a kivitelező vállalatok vezetőinek egyfajta rendszerességgel hangsúlyoztuk, hogy amit teszünk, azt tegyük felelősségünk teljes tudatában, tisztességesen, szégyent ne hozzunk a magyarokra. Volt ennek a túlzottan pozitív vélemény kialakulásának egy másik vetülete is. Akik gyakran jártak az akkori Szovjetunióban, többször meggyőződhettek arról, hogy a kivitelezés ottani minősége sajnos messze alulmaradt nemcsak a nyugat-európai, de az akkori idők magyarországi minőségéhez viszonyítva is. Mi, akik teljesen testközelbe kerültünk a szovjet építőiparral, ezt még világosabban láttuk. Erre elégséges volt tapasztalatot szerezni azokon lakásokon keresztül, amelyekbe beköltöztek azon magyar vezetők családjai, akik az építés teljes idejére vállalták a kinti munkát. A rendelkezésünkre bocsátott lakások is panellakások voltak, a minőség mégis ég és föld távolságában volt. így volt ez annak ellenére, hogy a magyar házgyárak is szovjet gyártmányúak voltak, csak a magyar szakemberek egy kissé átalakították azokat. A szovjet körökben a magyarok munkájáról kialakult elismerő vélemények néhány - nem is kevés - otthoni magyar vezetőben váratlan és érthetetlen reagálást váltottak ki. Ennek okát azzal magyarázták, hogy a kint dolgozó magyar vezetők önös érdekekből, hiúságból a kivitelezés során sok esetben a drágább megoldásokat választották, annak ellenére, hogy