Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
A MUNKAVÉGZÉS EMBERI FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI
tek. A huszti helyi szovjet egészségügyi vezetők közölték velünk, hogy tudomásuk szerint egy helyi szovjet fiatal lány, aki szifilisszel fertőződött, szexuális kapcsolatban volt több magyar dolgozóval. Azon nyomban összeültünk a saját egészségügyi szervezetünk vezetőivel, hogy megtárgyaljuk a tennivalókat. Természetes, hogy alapjában a magyar és szovjet egészségügyi vezetők véleménye szerint kellett cselekedni, az építés különböző szintű vezetőit azonban nem lehetett kikerülni, be kellett őket vonni a szükségesnek tartott intézkedések végrehajtásába. Alapjában két irányba kellett intézkedni. Mivel a szovjetektől kapott tájékoztatás szerint a fertőzött kislány név szerint ugyan megnevezni nem tudta, de egyértelműen vallotta, hogy több magyarral volt kapcsolata, döntés született arról, hogy nemre, beosztásra való tekintet nélkül a Huszton dolgozó teljes létszámot át kell szűrni. Az esemény idején Huszton 600-700 fő dolgozott, ezért a szűrésben a szovjetek segítségére volt szükségünk, akik készségesen segítettek is. Másik irányú döntés arra vonatkozott, hogy az egészségügyi dolgozók kis csoportokat szervezve tájékoztatni fogják embereinket a lehetséges veszélyhelyzetekről, a fertőzés megelőzéséről és a követendő magatartásról. A két intézkedés két váratlan jelenséget, magatartást váltott ki. A huszti dolgozók közül több, döntően vezető beosztású személy felháborodásának adott hangot, kikérve magának, hogy valaki is azt feltételezze róla, hogy kétes kapcsolat eredményeként ő is megfertőződhetett. Az ilyen magatartás okának magyarázataként sok mindent lehetett feltételezni, kiindulva az ügy pikantériájából, ezt azonban nem boncolgatom, mindenki fantáziájára bízom. Azonban az ügyben minden illetékes vezető egyetértett abban, hogy semmiféle engedmény, legyen bármilyen az indoklás, nem engedhető meg, mindenkit egységesen kell kezelni. Helyesnek láttuk, ha valaki megtagadja az együttműködést, beosztásra való tekintet nélkül, azonnal hazaküldhető, és otthon további eljárásra kötelezendő. A másik váratlan jelenség a dolgozók egy részénél jelentkező riadalom volt. Többen a fertőzéstől való félelem miatt nem merték használni a saját éttermeinkben az evőeszközöket, féltek használni a közös egészségügyi szolgáltatásokat is. Volt olyan, aki nem volt hajlandó saját ágyába ágyne-
