Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
A MUNKAVÉGZÉS EMBERI FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI
mü csere után lefeküdni, A fertőzést elkerülendő saját ruhájából készített magának fekvőhelyet éjszakára. Úgy tünt tehát, hogy a felvilágosítás túlzottan jól sikerült. További tájékoztatással kellett megkísérelni, hogy a felvilágosítás eredményeként helyes egyensúly álljon be. Mivel a Huszton dolgozók közül az események idején többen Magyarországon is jártak, így szükségessé vált a hazai illetékes szervek tájékoztatása is. Nem volt kizárható, hogy egy esetleges fertőzés hazautazókon keresztül hazai környezetben is okozhatott további fertőzést, ezért hazai környezetben is meg kellett tenni a szükséges intézkedéseket. Ami várható volt, bekövetkezett. A családi környezetekben keletkezett riadalom miatt nem kevesen követelték kint dolgozó hozzátartozóik azonnali hazaküldését. Ráadásul néhány esetben olyanok hazaküldését is követelték, akik Huszton kívül, más munkahelyen dolgoztak. A nyugalom csak akkor állt helyre, amikor a különböző vizsgálatok befejeződtek, és bebizonyosodott, hogy időben sikerült elejét venni komolyabb következményeknek. Hogy valójában hány olyan eset volt dolgozóinknál, vagy a hazai környezetükben, amelyek az ilyenkor szükséges gyógymódok alkalmazását szükségessé tették, nem tudom, hisz ezek a dolgok szigorú orvosi titok kategóriájába tartoztak. Pár tucat esetben kiderült, hogy az intézkedések indokoltak voltak. Kiderült, hogy a szovjet lánytól közvetlen szerzett „ajándékot" huszti dolgozóinkon belül sikerült továbbadni. Olyan eset is volt, hogy a kórt hazacipelték, családon belül továbbadták, ahonnan még a szomszéd is részesült belőle. Előfordult, amikor a dolog házasság felborulásához vezetett. Az esettel kapcsolatban különösen sajnálatos körülményként kellett tapasztalni, hogy Magyarországon olyan rémhírek terjedtek el, amelyek szerint az építkezésen tömeges fertőzés és megbetegedés történt. Ezeknek semmi alapjuk nem volt, de a hisztéria keltés kellemetlen következményei hazai és kinti környezetben egyaránt megmutatkoztak. Ez a hisztéria okozta, hogy a hazai hozzátartozók közül többen kérték hozzátartozóik hazarendelését. A „csoda" ugyan több mint három napig tartott, de előbb vagy utóbb a nyugalom mindenhol helyreállt, a történtek később már nem zavarták a „békés építőmunkát."