Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
ORENBURG HORDALÉK A
befejezésig jelen voltam, ezáltal alaposan ismerem az akkori, ottani körülményeket, szívesen adok a cikk írójának bármilyen kérdéssel kapcsolatban felvilágosítást. Hangot adtam azon véleményemnek, hogy megengedhetetlennek és mélységesen elítélendőnek tartom a cikk megjelenését. Elmondtam, hogy a hallgatók és az olvasók félretájékoztatásának a közvélemény félrevezetésének minősítem az írást. Közölték, hogy a témával nem kívánnak többet foglalkozni. Bosszantott az elutasítás. Elkeseredettség és tehetetlenség érzése vett erőt rajtam. Megfogadtam, hogy tovább nem fogok foglalkozni a témával. Talán be is tartottam volna fogadalmamat, ha ugyancsak véletlenül nem akadok rá egy rövid hírre a Népszabadság egyik számában. Hirdették, hogy mindazok jelentkezését várják, akik az orenburgi vezetéképítésén vagy Tengizben dolgoztak, és ott vagy később megbetegedtek. Jelentkezni vasárnaponként a népligeti Jurta Színházban lehet, ahol a megjelölt időben ügyeletet tartanak. A felhívás tehát a Tengizben dolgozókra is kiterjedt, mivel ugyan az a „hadjárat" beindult az ottani körülményekkel kapcsolatban is. Úgy döntöttem én is jelentkezem. A jelzett időben felkerestem a Jurta Színházat. Egy kb. 20 négyzetméteres helyiségben többen tartózkodtak, közöttük egy emlékezetem szerint 30-35 év közötti hölgy ült, aki kérdésemre eligazított, hogy jó helyen járok, itt kell jelentkezni azoknak, akik egyik vagy másik építkezésen dolgoztak. - Maga is kint dolgozott? - kérdezett a hölgy. - Igen, a gázvezeték építésen - válaszoltam. - Akkor foglaljon helyet, és töltse ki ezt a kérdőívet. Leültem a helyiségben lévő tárgyalóasztal mögé, és körülnéztem a jelenlevők között. Senkit nem ismertem fel. Észrevettem, hogy az ott lévők közül egyik-másik férfi enyhén szólva nem volt nevezhető abszolút józannak. Átfutottam az elém tett többoldalas kérdőívet. Meglepő volt, hogy a kérdések zömét úgy fogalmazták, hogy azokra a kérdező által kívánatosnak tartott módon adjon választ a kérdezett. - Na töltse ki, és írja alá - sürgetett az ügyeletet teljesítő fiatalasszony. - Rendben van, csak szeretném alaposan áttanulmányozni a kérdőívet - válaszoltam.