Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
ORENBURG HORDALÉK A
A ki-bejárkálók között váratlanul felismertem Isaszegi Bélát, a gépkocsivezetőt. Ő is leült a tárgyalóasztalhoz. Élve a lehetőséggel, gondoltam felteszek neki néhány kérdést. - Mondja Isaszegi úr, hol találkozott maga olyan jelenségekkel, amelyekről a 168 óra című műsorban, illetve a hetilapban tett említést - kérdeztem. A, jól tájékozott" gépkocsivezető felkelt az asztaltól és el akart menni, aztán kérésemre visszamaradt. Ismételt kérdéseimre semmi konkrét választ nem adott. Úgy döntöttem „leleplezem" magam. - Mondják emberek, nem ismernek engem? - fordultam a jelenlévőkhöz. - Nekem egy kicsit ismerős - mondta az íróasztal mögül a fiatalaszszony. A gépkocsivezető úgy tünt, már tudta ki vagyok, ismét el akart menni. Megint marasztaltam. - Nem hallottak az építkezésen egy Placskó József nevezetű illetőről. - Valahol a központban dolgozott, úgy tudom ő volt a főnök - ismét a fiatalasszony szólalt meg elsőnek. - Én vagyok az, csak akkor nem viseltem szakállt - mondtam - azért ismernek fel nehezen. - Akkor maga is a bűnösök közé tartozik - hangzott a szoba sarka felől, ahol az általam nem éppen józannak látott személyek tartózkodtak. Feszült légkör kezdett kialakulni a helyiségben, amikor egy idősebb és egy középkorú asszony lépett be. Mindkettő elkeseredett arccal és kisírt szemekkel jelent meg. Akadozva mondták el, hogy a kórházból érkeztek, ahol pár órával korábban halt meg a férj, illetve az édesapa. A feszültség pillanatok alatt a tetőfokára hágott. A kint tartózkodók közül többen is bejöttek a helyiségbe. Hol halk, hol hangosabb, különböző indulatos beszólások hangzottak el, amelyek felém irányultak. Szorongatott helyzetben kezdtem érezni magam, úgy gondoltam ilyen légkörben értelmesen nem lehet beszélgetni, értelmetlen vitatkozni, jobb, ha távozok. Eljöttem. Kár, hogy az aláíratlan kérdőívet nem vettem magamhoz. Megint csak elhatároztam, hogy többet soha nem fogok foglalkozni ezzel a felháborító történettel. Mintahogy az előzőt, ezt a fogadalmamat sem tartottam be.