Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

ORENBURG HORDALÉK A

látni az utakon. Az ember időnként varjúfelhőbe ment bele a kocsival, és taposta őket agyon. Szóval, lehetett döglött varjút látni. Ott, ahol a kompresszorállomás épült, az valóban mocsaras terület volt és a vidéken rendkívül sok volt az erdő. Egy ideig a miniszteri kormánybiztos kocsiján dolgoztam, úgyhogy Guszjátyintól Husztig nagy területet bejártam, de semmi rendkívülit nem tapasztaltam. [...] KOVÁCS ISTVÁN: Én a csőszerelés munkáit vezettem. Közvetlenül csak akkor voltam kapcsolatban a munkaterülettel, amikor kimentem ellenőrizni. Rövid ideig voltam kint megszakításokkal, összesen nem egészen egy évet töltöttem kint, azt is felváltva, Guszjátyinban, illetve Bogorodcsányban. Én semmi ilyet nem tapasztaltam. Az ellátásunk kifogástalan volt, hazai minőségben főztek, szóval, én csak a lehető legjobbat tudom mondani." A 168 óra című hetilapon kívül más sajtótermék is „felkarolta" a témát. A mindig szenzációra éhes napilapok közül elsősorban az akkor még nem éppen nagy múlttal rendelkező MAI NAP volt a „legszorgalmasabb". Több részből álló sorozatot szentelt a témának. A cikkek szerzője - önmagát az igazságot felderítő oknyomozó riporternek kikiáltó Réz Kata volt, aki „halált megvető bátorsággal" és példátlan gátlástalansággal mutatta be azokat a „szörnyűnél szörnyűbb körülményeket", amelyek között „kényszerítették" munkára a magyar munkásokat. Hát igen! O már csak tudhatta, hogy hol, milyen körülmények között dolgoztunk, hisz életében még a környékén sem járt azoknak a területeknek, ahol az orenburgi gázvezeték egyes létesítményei épültek. Még csak arra sem szánta el magát, hogy maga elé tegyen egy térképet, és tisztázzon néhány fontos földrajzi tényt. Irományaiban összekeveri Csernobilt Csernovcivel. Előbbi, ahol az atomerőmű épült Bogorodcsánitól légvonalban több mint 500 kilométerre van. Csernovciben (kb. 150 kilométerre van az építéstől) semmiféle atomreaktor nincs és nem is volt. Annak is utána nézhetett volna, hogy az általa egyébként rosszul megnevezett folyó, amelybe szerinte a radioaktív szennyeződést eregették, mégis merre kanyaroghat. Réz Katától még nem búcsúzunk, találkozunk vele más vonatkozásban is. A 168 óra cikkeinek felháborító tartalma miatt visszahívtam a szerkesztőséget. Felajánlottam, hogy én, aki az építés kezdetétől fogva egészen a