Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Placskó József

rén, másrészt nem kívánja ezt a feladatot az Olajtervvel végeztetni. Különben köztudott volt, hogy Zsengellér és Bálint Valér, az Olajterv igazgatója között erős ellentétetek feszültek. Előállt olyan ötlettel is, hogy leváltatja Valért és engem nevez ki helyére. Ezt meg is mondta nekem. így bízott meg ezzel a vezeték-munkával, mondva, hogy bárhonnan válasszam ki a nekem megfelelő munkatársakat, akár az Olajtervből is. Amikor megkérdeztem, hogy az eredeti kereskedelmi igazgatói munkámat ki fogja ellátni a válasz ez volt: „Majd Te - van ott gyakorlott apparátus - időnként ellenőrződ őket és biztosítod az elvi irányítást." Ezen a munkán sokat dolgoztunk, már a nyomvonalát is kijelöltük a vezetéknek. Aztán nem lett belőle semmi, - Ausztrián keresztül épült meg a vezeték - mert a magyar kormány nemet mondott a javaslatunkra harmadszor is. Azért harmadszor, mert az első tranzitvezeték a SZU-ból, Szlovákián keresztül, ezt is először nekünk ajánlották fel, erre is nemet mondott a magyar kormány. Amikor 1968-ban - a csehszlovákiai Prágai Tavasz idején - a szovjetek újra felajánlották, akkor is nemet mondtak. A szlovákok a tranzit vezetékből élnek. Óriási üzlet és jelentős stratégiai bázis. - Tudsz valamit mondani arról, hogy ezt nálunk miért utasították el? Nem. Fogalmam sincs róla. Mi majdnem két évig dolgoztunk ezen a témán. A munkaidőm, energiám jelentős részét erre fordítottam. A vezetéképítéshez szükséges gépeket tanulmányoztuk Japánban, Amerikában - elkészítettük a géprendeléseket, ki volt cövekelve a kompresszorállomások helye. Ilyen állapotban jött a negatív döntés. Nekem különben az a véleményem, hogy korlátolt politikai, és hozzá nem értő gazdasági „szakemberek" hozták meg ezt a döntést. Az a szóbeszéd járta, hogy Magyarország az 1980-as években már nehéz gazdasági helyzetben volt, az építés terheit nem bírta volna el semmiképpen, és a már meglévő adósságai mellé újabb hitelt sem kaphatott. Lehet, hogy szakmailag nagyon elfogult vagyok, de az illetékeseknek tudniuk kellett volna, hogy az ország energiaellátásának jövője szempontjából egyedülállóan nagy lehetőséget mulasztottak el. Alighogy befejeződött ez a vezeték ügy - 1981-82-ben zajlott - hivatott megint Zsengellér, mert a kormányzat meg akarja vizsgálni, hogy érdemes-e részt venni a jamburgi gázvezeték építésében.