Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Placskó József

Tudni kellene azt, hogy az orenburgi vezeték kivitelezésekor megépítettünk 3 bázishelyet, ahol 3500 ember munkakörülményeit, ellátását, elhelyezését, meghatározott szintű pihenését, szórakoztatását kellett biztosítani. Jóformán egy évig ezekkel kellett foglalkoznunk. Amikor befejeződött a vezetéképítés - annak ellenére, hogy a SZU már meghirdette a második urengoji vezeték építését, és felkérte az orenburgi munka résztvevőit, hogy ebben a második vezetéképítésben is vegyenek részt - a magyar kormányzat azonnal nemet mondott, mert elég ráfizetésesnek ítélte az orenburgi munkát is. Ez a nemleges döntés azért történt, mert itt azok az erők törtek előre, amelyek már kezdettől ellenezték az orenburgi munkavégzést, ahogy erről már korábban szóltam. - Kiknek állt ez érdekében? Itt csak politikai megfontolások lehettek. Volt egy olyan vélemény - amely azon alapult, hogy teljesen lehetetlen helyzet az, hogy az ország kiszolgáltatja magát a SZU-nak. Később olajterves kollegától - Szűcs Istvántól, aki az Antall kormány idején államtitkár is volt - hallottam, hogy a gáz, az olaj, az elektromos energiaellátás területén a függőséget meg kell szüntetni, meg kell teremteni a nyugatról vagy délről (Afrikából) történő ellátást. Ilyen politikai küzdelmek eredményeként, amikor levonultunk Orenburgból, otthagytuk 1980-ban az említett 3500 főre méretezett szállást, étkeztetést, infrastruktúrát biztosító létesítményeket, akkor, amikor a korábban említett urengoji vezeték építését Közép-Ukrajnától kezdve 50m-re, páthuzamosan a már megépített orenburgival, gyakorlatilag ugyanazon létesítmények üzemeltetésével meg lehetett volna oldani. Ez azt jelentette volna, hogy a létesítmények költségei, amelyek eddig egyedül az orenburgi vezetéket terhelték, megoszlottak volna. Ez egyértelmű. Nem, mi ebben nem vettünk részt! A Tervhivatal irányította ezt a vizsgálatot, amelyikről aztán kiderült, hogy a tényleges cél a jamburgi vezeték építésének előkészítése volt. Ugyanis a korábban említett, és a magyar fél által elutasított urengoji vezeték építésének elmaradása révén kiderült, hogy várhatóan energiaellátási problémákra kell számítanunk, és mégiscsak kell a SZU-ból a gázimportot növelni, így egy másik nagyvezeték, a jamburgi vezeték építhetősége került előtérbe.