Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Barabás László

Először Lovásziban, aztán Inkén, Igáiban, Balatonbogláron. Onnan jártam ki a kutatófúrásokhoz, azután Bázakerettyén. Innét kerültünk Nagykanizsára és végül a nyugdíjazásom után Budapestre költöztünk. - Beszéljél légy szíves arról, milyen munkák érdekeltek a rutin üzemi tevékenység mellett? Sokat foglalkoztam a fúrószáras rétegvizsgálatok hazai alkalmazásának lehetőségével. Ezeknek az volt a célja, hogy már fúrás közben szerezzünk adatokat a fúrás talpmélységében lévő szénhidrogénekről. Végeredményben ezek a nyitott lyukszakaszban végzett packeres (tömítőszerszámos) ún. teszteres vizsgálatok. Beépítettünk egy szerszámot, amely a vizsgálandó réteg feletti lyukszakaszt kizárta és lehetővé tette, hogy a fúrócsövön keresztül meghatározhassuk a rétegbeáramlást. Korábban a geológiai megfigyelések mellett kábelen lebocsátott elektromos műszerek (karotázs-mérések) adatai alapján határozták meg a tároló szinteket, és ezt követően került sor a kút kiképzésére (béléscsövezés, cementezés, rétegnyitás, stb.) Hogy ipari hasznosítás szempontjából van-e érdemleges tároló rész a kútban, menetközben a teszteres vizsgálat döntötte el. Sok százmillió forintot lehetett megtakarítani azáltal, hogy feleslegesen ne kerüljön sor a rendkívül drága béléscső beépítésére és a kútbefejezési munkák elvégzésérc. - Ezzel arányosan kaptál valamilyen újítási díjat? Nem. Ez akkoriban a szakmai munkánkhoz tartozott. Először kísérleteket végeztünk, létrehoztunk egy csoportot, vásároltunk külföldi műszert. Ehhez már kapcsolódtak a rétegnyomás-mérési munkák. E tevékenység úttörő munkáiban Krizsek Á., Kecskés J., Szabó J., Németh L., Teknyős L, és dr. Megyeri M. komoly szerepet vállaltak. A másik fejlesztési munkánk volt a nyomáshullámok mérése. Itt az ötletet az adta, hogy amikor a szanki kutakat mélyítettük, egyes rétegek eléggé labilisak voltak, szinte hidrosztatikus nyomásúak. Amikor a béléscsöveket beépítettük és elkezdtük a cementezést teljes folyadékveszteség állt elő, „elment" a cementtej, így nem tudtuk a béléscső cementezést tökéletesen elvégezni. Az a gondolat merült fel, hogy tisztázni kellene, milyen nyomások lépnek fel a kútban a béléscső beépítése és cementezése közben. Rendszeresen figyeltem úgy az ame-