Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Barabás László

rikai, mint a szovjet szakirodalmat. Az utóbbiban olvastam a beépítés közben keletkező nyomáshullámokról. Erre nem volt megfigyelési adat, csak elméletek szerepeltek, komplikált matematikai képleteket kreáltak. Arra gondoltam, hogy kíséreljük meg ezeknek a nyomáshullámoknak a megmérését úgy, hogy a béléscsőbe szerelünk egy 24 órás nyomásregisztráló műszert, amit végül becementezünk. így sikerült megmérni nyomásértékek változását a béléscső beépítése, a cementé zés folyamata és a cementkötés időszaka alatt. Természetesen a művelet után 24 óra múlva kimentettük a műszert. A nyomásváltozás rögzítése tiszta képet adott a cementezés közben lezajlott folyamatról. Ebben a munkában nagyon jó partnerem volt Iváncsics Sándor mérnök kollégám, aki minden újra vállalkozott. Arra is rájöttünk, hogy a béléscső becementezése előtt szükséges öblítés alatt, - amikor a csövet mozgatni kell - ügyelni kell az öblítő szivattyú indításának időzítésére, hogy ne összegeződjenek az ilyenkor keletkező nyomásértékek. A módszert tovább fejlesztettük a tömítő-szerszámok beépítésének vizsgálatára is. Ebben a munkában Mácsik József fúrómérnök volt a segítőtársam. Az említett szovjet szakirodalomból nyert képletekbe behelyettesítve az adatokat, nagyon közeli értéket kaptunk a mérések során. Ezeken a technikai korszerűsítéseken kívül fejlesztettük az egész fúrási rendszert, bővültek a technikai lehetőségek. Ez az OKGT különböző területén működő fúrási vezetőknek közös munkája volt, dr. Alliquander Ödön, majd Patsch Ferenc vezetésével. A vállalatnál dr. Gilicz Béla és Pap Imre, később Mácsik József és Tatár András vettek részt ebben a munkában. A gépészet fejlesztését Kele András és Csalódi Sándor irányította. Abban az időben a fúrásnál nagyon színvonalas, erős csapat dolgozott, amely nagyon tájékozott volt a külföldön alkalmazott módszerekről, megoldásokról. Részt vettem a hazai kitörés-elhárítás megszervezésében. Buda Ernő kollégánk segítségével a vonatkozó előírásokat, technológiát jórészt üzemünk készítette. Ez volt az a terület, ahol az alföldi Kőolajkutató Vállalat szakembereivel tökéletes volt az egyetértés, zökkenőmentes volt a munka. A közös munka koordinálásában jelentős szerepet játszott Götz Tibor az OKGT főosztályvezetője. Az olajipari tevékenységen kívül üzemünknek nagy szerepe volt a meddő kutak termálvíztermelésre történő átalakításában, így Zalakaros, Bükkfürdő, Mesteri, Igal kútjai ese-