Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Myskovszky Viktor akvarellje ideálkép. Érdekessége, hogy megpróbálta 14. századi környezetbe helyezni az épületet, elhagyva az általa ismert 19. század végi környezetet. A templom képe viszont már a helyreállítás utáni állapotot mutatja. A rajzoló valószínűleg csak 1885 után járt a helyszínen, maga a rajz 1896-ban készült. Myskovszky e képével éppúgy a kor historizáló elképzeléseit tükrözi, mint maga a helyreállítás. A templom szentélye a rekonstrukció után. A neogótikus Szent Katalin-főoltár és a szentélyrekesztő mellett új a lábazat historizáló kifestésé is. A rekonstrukciót végző id. Storno Ferenc 1887-ben kiadott egy mappát a helyreállítás utáni állapotot bemutató rajzokkal. A sorozat ezen darabján a D-i homlokzatot látjuk; átépítették a toronysisakot, amely ekkor kapta jellegzetes négy saroktornyát és a magasítást. A harangtorony szintjeinek addig zömök nyílásait hosszúkás, osztott mérműves ablakokra cserélték. A D-i kápolnára is ekkor húzták fel a jellegzetes oromfalat.