Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A kormányváltást követően új tárcaként megalakult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, s átvette a környezetvédelmi tárcától a műemlékvédelem irányítását. Ezzel az intézményes magyar műemlékvédelem „hosszú menetelése" véget ért: a terület visszatért oda, ahová élete 129 évéből az első 77-ben tartozott, a kulturális tárcához. Egyúttal megteremtődött a lehetőség az állami eszközök összevont kezelésére, de maguk a források is érdemben növekedtek az előző kormányzati ciklushoz képest. Ezen a bázison az NKÖM megalakulása pillanatától számos programot karolt fel, illetve indított az épített örökség védelmére. Gazdája lett a Királyi városok rekonstrukciója elnevezésű programnak. Folytatta a Szent A múzeumi rekonstrukciós program az országos közgyűjteményeket befogadó épületek korszerűsítésének folytatását tűzte ki célul. Minthogy az érintett négy nagy múzeum - köztük a Magyar Nemzeti Múzeum - mindegyikének épülete műemléki védettséget élvez, a programnak egyszerre célja a műemléki helyreállítás és a bó'vítés a korszerű múzeumi igények kielégítésére. A Hild József, majd Ybl Miklós tervezte Szent István-bazilika felújított főhomlokzata A budavári Szent György tér és környezete épületei közül az építtető gróf Sándor Vince nevét viselő Sándor-palota, 1881-től Miniszterelnökség, szerkezeti helyreállítását csak homlokzati rekonstrukció követte az 1980-as évek végén. Teljes helyreállítása a történelmi és közjogi hagyományoknak megfelelően fog megvalósulni: az épület - korábbi funkciójának megfelelően - a miniszterelnöki kabinetnek ad majd otthont.