Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)
A MILLENNIUMI MŰEMLÉK-HELYREÁLLÍTÁSOK LEXIKONA ELÉ „Áthatva attól a tudattól, hogy csak az a nemzet számíthat hosszú fenmaradásra, a mely kegyelettel tekint vissza őseire és megszívleli azon nagy tanulságokat, a melyeket a Gondviselés írt be történetébe: mi ezer éves fennállásunk megünneplésénél a jövő útjait a mult tapasztalatai világával vizsgáljuk meg." (SZILÁGYI DEZSŐ képviselőházi elnök beszéde az Országgyűlés 1896. június 8-án tartott ünnepi ülésén) Amikor e kötet az Olvasó kezébe kerül, épp 104 esztendeje lesz annak, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt hozott „a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről." Az 1896. június 2-án kihirdetett VIII. törvénycikk nyomán még abban az évben 7 millenniumi emlékművet emeltek a történeti Magyarországnak a honfoglalás kapcsán nevezetessé vált pontjain, és 400 népiskola nyitotta meg kapuit. Ugyanakkor született döntés - a főváros korábbi kezdeményezésének megfelelően - egy Millenniumi Emlékmű felállításáról is az ezredéves kiállítás főkapujának helyén, a mai Hősök terén. Mi sem természetesebb, mint hogy ma ennek az emlékműnek restaurálása is a 2000-200l-es millenniumi év feladatai között sorakozik. A nemzeti létünk és államiságunk sorsfordulóira történő emlékezés mindig esélyt kínál a politikai reprezentációs igények és a műemlékvédelem szakmai kívánalmainak szerencsés egymásratalálására. Nemzeti múltunk és kultúránk anyagi valóságukban is fennmaradt tanúi ezekben az ünnepi időszakokban méltán élveznek megkülönböztetett figyelmet, s ennek megfelelően kap kiemelt feladatokat a fenntartásukért és az utókor számára történő megőrzésükért elsődleges felelősséget viselő állami műemlékvédelmi intézményrendszer is. Ahogy az 1896-os millenniumi évben befejezett legjelentősebb műemlék-helyreállítások (a budavári Nagyboldogasszony-templom, a kassai és a pécsi dóm) már mind a Műemlékek Országos Bizottságának szakmai irányításával folytak, úgy a MOB kései utóda, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is közreműködik - kutatóként, tervezőként, beruházóként, hatóságként - valamennyi műemlék-helyreállításra irányuló millenniumi programban, sőt saját szakmai programmal is készül az ezredfordulóra. Rendkívül megtisztelő feladatnak tekinti, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából ezzel a kötettel is dokumentálhatja ezt az örökségvédő munkát. A szándékaink szerinti teljes körű dokumentálás három fő szerkezeti egységben történt. Az elsőben a nagy műemlék-helyreállítási programokat mutatjuk be, míg a másodikban illusztráljuk őket néhány odatartozó, történeti/építészettörténeti jelentősége okán kiemelésre méltó épülettel. A harmadik egység egy adattár, amelyben minden olyan anyaországi és határon túli történeti épületet megtalál - településnév szerinti alfabetikus rendben - az érdeklődő, amely az első egységben ismertetett programokban szerepel. 1896. szeptember 6-án a MOB irányításával helyreállított kassai Szent Erzsébet-székesegyház felszentelésének ceremóniáját jelenlétével tisztelte meg Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter. Erre emlékezve és emlékeztetve ajánlom magam is - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez csatlakozva - ezt a kötetet mindazoknak határainkon innen és túl, akik mint a Magyar Millennium alkalmából megújuló műemlékeink „gazdái" magukra ismernek benne, valamint mindazoknak, akik kulturális örökségünk itt bemutatott emlékeit a sajátjuknak érzik. CsELOvszKi ZOLTÁN az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
